A másik Schiffer András

Techet Péter

Techet Péter

2017. szeptember 12., kedd 20:12, frissítve: kedd 20:14

Miután a karakteres véleményéről és karcos személyiségéről ismert zöldpárti politikus kiszorult az általa alapított alakulatból, rövid időre visszavonult háttérországot építeni. Előző pártjában többen fellélegeztek, ugyanis sokszor olyan véleményeket hangoztatott, amelyekkel szélsőjobboldali szavazóknál talán sikereket érhetett volna el, de egy balliberális-urbánus pártnál aligha. Valójában a környezetvédelem ügye sem volt számára annyira fontos, a zöldmozgalomba eleve a szélsőbaloldalról érkezett. Fiatalon szocialista volt, azoknak is a szélén. A Zöldeken belül persze becsülték éles logikájáért, vitastílusáért, állhatatosságáért, korrupcióellenességéért. De voltak, akik stílusát akadékoskodásnak, kioktatásnak, tudálékosságnak érezték.

Nem csupán ez lett egyesek szemében kicsit fárasztó. A mondanivalójával sem feltétlenül tudtak azonosulni. Miközben a Zöldek a menekültválságban elsősorban a humánus segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozták végig, ő arról szónokolt, hogy meg kell érteni azokat, akik szerint túl sok a bevándorló. Szerinte az emberek félelmeire kell reagálni, nem egy balos álomvilágban élni. Baloldali bírálóit szívesen nevezte ilyenkor álbaloldaliaknak. Azt mondta, joggal érzik úgy a kisemberek, hogy a bal már nem is reagál a gondjaikra. Ezért bírálta keményen a politikai iszlamizmust is. Ha a bevándorlókról vagy a terrorizmus veszélyéről volt szó, egyértelműen a szélsőjobboldaléhoz közeli álláspontot képviselt.

Az EU ügyében is kilógott a sorból. A Zöldekhez képest – akik az európai egység legelkötelezettebb hívei mindenütt Európában – ő inkább arról beszélt, hogy az unió elsősorban nagyvállalati érdekeket képvisel. S talán nem kellene – már csak a jóléti állam érdekében sem – teljesen feladni a nemzetállami kereteket. Eleve szívesen provokálta ilyen kiszólásokkal a közeget, ahonnan egyébként származott.

A pártpolitizálástól persze nem vonult vissza, inkább rögtön mozgalmat szervezett, amelyet szerényen maga köré, saját személyére épített. Miután a zöldpártiságból adódó terhektől, a politikai korrektségtől megszabadult, elkezdte körbeudvarolni a szélsőjobb szavazóit is. Szerinte a baloldal nem tud úgy nyerni, ha a jobboldaliakat lenézi – és sem megérteni nem képes őket, sem szóba állni velük.

Amikor arról beszélt, hogy ő a rend kérdésében valójában jobboldali, sokak szerint nem csak megértette a jobboldaliakat, maga is azzá vált. Ezt annyival intézte el a fővárosi konzervatív napilapnak nyilatkozva, hogy „jobboldali baloldaliként” határozta meg magát. Tény, hogy amikor a szokásos stílusában bírálta az Európai Uniót, a brüsszeli bürokratákat, a transzatlantizmust, a NATO-t vagy a kapitalizmust, nehéz volt megtalálni nála a határt a kétfajta rendszerkritika és az elitellenesség között.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Itt akkor álljunk meg egy pillanatra. Oszlassuk el az esetleges félreértést. Eddig esetleg azt hitték, hogy Schiffer Andrásról beszélünk? Nem. Peter Pilzről van szó, az osztrák Zöldek egykori alapítójáról.

Az őszi ausztriai választásokon Peter Pilznek komoly esélye van arra, hogy alig néhány hét alatt összehozott pártjával tabukat döntsön le. Az egykori trockista politikus egyszerre áll ki a nemzetállam és a jóléti állam mellett, továbbá bírálja a kapitalizmust, az iszlamizmust és az Európai Uniót. Nemrég került a könyvesboltokba politikai hitvallása, amit címe alapján elsőre sokan szélsőjobboldali műnek gondolhatnának: „Haza – felhívás az önvédelemre.” Pilz a hazaszeretetét azzal magyarázza, hogy Ausztriát olyan szekuláris köztársaságként, jóléti államként őrizné meg, amilyennek ma is ismerhetjük. A politikus szerint a multinacionális tőke, az európai bürokrácia, a neoliberális nyomásgyakorlás és az iszlamizmus egyaránt legyőzendő-elhárítandó veszélyek és kihívások.

Miután Pilz nem tudta teljességgel érvényesíteni akaratát az osztrák Zöldeken belül, nyáron kilépett, és két hét alatt összehozta saját pártját. A bécsi balliberális elit árulással vádolta, ugyanis egy újabb balos formáció a szocdemek sikerét és a Zöldek bejutását is veszélyeztetheti. A közvélemény-kutatások adatai szerint Peter Pilz pártja stabilan öt-hat százalékon áll, s ezzel akár expártját és a liberálisokat is megelőzve juthat be az osztrák parlamentbe.

A Peter Pilz Listája fehér alapon fekete betűkkel kommunikál a választóival. A párt egész vizuális megjelenése azt mutatja, itt olyanok gyűltek össze, akik felettébb kritikusak a modern digitális világgal szemben. Ehhez – és Peter Pilz nézeteihez is – a magyar politikában minden bizonnyal az LMP volt vezéralakja, Schiffer András áll a legközelebb. A két politikus habitusa, stílusa is hasonló. De összeállna-e vajon Magyarországon két hét alatt öt-hat százaléknyi szavazó egy ilyen ember és egy ilyen program mögött?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.12.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.