Az európai identitás megerősítéséről

Az oktatás és a kultúra arról szól, hogyan teremtünk lehetőséget az adottságokból

,

2017. november 18., szombat 15:12, frissítve: szombat 15:36

„Ha mindent elölről kellene kezdenem, a kultúrával kezdeném” – e z a tévesen Jean Monnet-nak tulajdonított idézet került reflektorfénybe a 28 európai vezető részvételével a svédországi Göteborgban pénteken megtartott találkozón. A romániai Nagyszebenben megrendezendő, 2019. május 9-i üléshez vezető út első állomásához érve a vezetők olyan témát vitattak most meg, amely Európa jövőjének lényegét érinti. Az oktatás és a kultúra arról szól, hogyan teremtünk lehetőséget az adottságokból, hogyan nyitunk ablakokat a tükrök helyén, és hogyan érjük el, hogy gyökeret verjen mindaz, ami európaiságunkat jelenti.

Bár az Európai Uniónak nincs közvetlen hatásköre az oktatás és a kultúra terén, felhasználja az általa hozzáférhető eszközöket ahhoz, hogy a segítségével a tagállamok jobban együttműködjenek, és megkönnyítsék a művészeknek és az oktatóknak, hogy Európa-szerte folytassák tevékenységüket.

Ez elengedhetetlenül fontos, mivel az előttünk álló kihívások jelentős része nemzetközi jellegű, és közös választ igényel. Hogyan adhatunk választ például arra a problémára, hogy az európaiak 44 százaléka – az összes korosztályra vetítve – még ma sincs birtokában az alapvető digitális készségeknek? Hogyan tarthatjuk fenn a sajtószabadságot, a média pluralitását és a minőségi újságírást? Hogyan állhatunk ki a populizmussal és az idegengyűlölettel szembesülve az értékeinkért: a szabadságért és a demokráciáért? Az oktatásnak és a kultúrának szerepet kell adni a megoldásban, ezért javasol az Európai Bizottság a vezetőknek konkrét, 2025-ig megvalósítandó fellépéseket e téren.

Az egyik közmegegyezést élvező megoldás az Erasmus+ program, amely az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Ez a program több mint kilencmillió embernek nyújtott segítséget, hogy egy másik uniós országban tartózkodjon diákként, tanulószerződéses tanulóként, önkéntesként, gyakornokként vagy oktatóként. A siker az európaiak mobilitási vágyáról tanúskodik, arról, hogy fel akarják fedezni, mások hogyan élnek, dolgoznak, tanulnak. 2025-ig az EU a kétszeresére emelhetné az Erasmus+ résztvevőinek számát, hogy az európaiak legalább 7,5 százaléka részt vehessen benne.

A hallgatói mobilitás ösztönzése érdekében 2019-ben bevezetjük az elektronikus európai diákigazolványt, amely információkat tartalmaz majd az oklevelekre és a végzettségre vonatkozóan. Lehetővé teszi majd a hallgatóknak a képzésekhez való hozzáférést bármely intézményben és a leginkább jövőorientált ágazatokban, például természettudományos, technikai, robotikai vagy építőmérnöki területen. Ma az oklevelek vagy diplomák elismerése korántsem automatikus Európa-szerte. A kölcsönös elismerés felé vezető bolognai folyamatra alapozva a „sorbonne-i folyamat” egy lépéssel előrébb vihet. Elősegítheti a közép- és felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek kölcsönös elismerését, és puszta formalitássá teheti a képzések és bizonyítványok nemzetközi hitelesítését. A bizottság készen áll már 2018 májusában javaslatot tenni annak érdekében, hogy ez a jövőkép valósággá váljon.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A tagállamok közötti erősebb együttműködés azt is jelenti, hogy kiépítjük az egyetemek európai hálózatát, és valódi európai egyetemeket is létrehozunk. Ez utóbbiak közé tartozna az európai és transznacionális kormányzás új iskolája, amelynek a firenzei Európai Egyetemi Intézet adna otthont. A kultúra terén az 1991 óta működő Media program az európai mozi sikertörténete. Összesen 2,5 milliárd eurót fektettünk be az európai audiovizuális filmek gyártásába és forgalmazásába. Az Európa kulturális fővárosa program pedig már 32 éve járul hozzá az idegenforgalom erősítéséhez, 56 város újjászületését idézve elő.

A kultúra olyan kincseket jelent Európának, amelyeket meg kell őriznünk korunkban, amely minden korábbinál nagyobb mértékben a gyorsabb és rövidebb távra szóló dolgoknak kedvez. Ezért lesz Európában 2018 a kulturális örökség – történelmünk, építészetünk, irodalmunk, filmművészetünk és képzőművészetünk – éve. Végül pedig a bizottság a Euronewsnak nyújtott történelmi jelentőségű támogatással szeretné elérni, hogy a csatorna megerősítse az európai információk európai és azon kívüli szolgáltatásában betöltött szerepét.

Amikor Európa jövőjét építjük, az oktatásra és a kultúrára kell alapoznunk. Az oktatás és a kultúra a munkahelyteremtés és a növekedés motorja, a társadalmi igazságosság előmozdítója, az európaiak egységének legjobb kovácsa.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.18.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.