Az Európai Unió glifozáttal károsítja egészségünket

,

2018. január 21., vasárnap 12:20, frissítve: vasárnap 15:58

Negyven év óta arra a feltételezésre alapozva engedélyezik világszerte a glifozát nevű gyomirtó szert, hogy az gyorsan elbomlik a természetben, s nincs semmi mellékhatása. Az utóbbi években sajnos az derült ki, hogy a nagymértékű glifozáthasználat súlyos egészségügyi és környezeti károkat okozott. Hatása sokkal szélesebb körű és jóval veszélyesebb, mint ahogy az engedélyező hatóságok gondolták. 1998-ban Pusztai Árpád professzor a glifozátot a XXI. század DDT-jének jósolta. (A DDT egy, a hatvanas években betiltott rovarméreg.) De vegyük sorba a tényeket és az eseményeket!

A glifozát óriási területeken alkalmazott és a legnagyobb mennyiségben felhasznált mezőgazdasági vegyszer a világon. A Monsanto cég szabadalmaztatta 1974-ben – mint totális gyomirtó szert –, majd amikor a védettsége lejárt, árukapcsolással szabadalmaztatták a glifozátnak ellenálló első génmódosított haszonnövényt, a Roundup szóját, amelyet később több GM-növény követett.

Az engedélyezés másik fontos indoka az volt, hogy e vegyszer a növényekben megakadályozza a sejtjeik számára létfontosságú aromás (gyűrűs szerkezetű) aminosavak szintézisét, de nincs semmiféle hatása az emberi és állati sejtekre, mert azokban ez az anyagcsereút nem működik. Számukra az aromás aminosavakat a táplálék biztosítja. Kiderült azonban, hogy a glifozát nemcsak a növényekben gátolja meg az aromás aminosavak szintézisét, hanem számos baktériumban és gombában is, és ezeket elpusztítja. Ezt tudva 2010-ben a Monsanto úgy szabadalmaztatta a glifozátot, mint szelektív mikroba elleni szert. Ez a tény egyértelműen bizonyítja, a multicég tisztában volt e vegyszer baktérium- és gombaölő tulajdonságával. Az már csak hab a tortán, hogy a glifozátrezisztencia segíti az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulását is, ahogy azt a szakirodalom leírja.

Ahogy világszerte elterjedt és nőtt a glifozát felhasználása, nyilvánvalóvá vált: a vegyszer és bomlásterméke, az AMPA felhalmozódik a környezetben, összegyűlik a talajban, a vízben, a vízmedrek iszapjában. Tehát nem igaz, hogy könnyen lebomlik a természetben. Nemcsak hogy nem bomlik le, de összegyűlik a környezetben, és eljut mindenhová, megjelenik még az állatok és az emberek vizeletében is. A nyugat-európai talajoknak már a 45 százalékát beszennyezte, sőt a magyar talajokban is előfordul. Kiderült az is, hogy némely glifozátot tartalmazó készítmény a hozzáadott vegyszerek miatt sokkal mérgezőbb, mint önmagában a szer. Hazánkban ezért a múlt évben számos készítményt vontak ki a forgalomból. Sajnos maga a glifozát a piacon maradt.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A tapasztalatok szerint a többszörös kezelés hatására megváltozott összetételű, gyomirtó szereknek és antibiotikumoknak ellenálló baktériumközösségek alakulnak ki a talajtól a bélflóráig mindenütt, ahol csak a glifozát megjelenik. Ez az a pont, ahol e vegyszer egészségkárosító és környezetromboló hatását nyakon lehet csípni. A mikrobák (baktériumok, gombák, vírusok) működése elengedhetetlen a földi élethez. Az élet a talajjal kezdődik, amely változatos összetételű, óriási élő mikrobaközösség. Számos feladatot lát el: lebontja, átalakítja és eljuttatja a tápanyagokat a növények számára felvehető formában a gyökerekhez. A talaj közvetve, a növényeken keresztül táplálja az embereket és az állatokat. Megszűri és tisztítja a vizet. A benne élő növények, fák, bokrok segítségével javítja a levegő minőségét.

A kutatások bizonyítják, a glifozát megváltoztatja a talajban élő mikroorganizmusok összetételét, és hozzájárul a neki ellenálló mikrobák kiszelektálódásához. Ezt követően kialakul az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia is. A talajbaktériumokról a rezisztencia átterjed a növényekre, gyomrezisztenciát okozva. A megváltozott baktérium- és gombaközösség hatására megnő a betegségekre való érzékenység. A rezisztencia az élelmiszerláncon keresztül átterjedhet az állatokra és az emberekre is. Ez súlyos probléma, mert a bélrendszerünkben élő baktérium- és gombaközösség jelentős hatással van szervezetünk működésére, és számos élettani folyamatot befolyásol az öregedéstől az autoimmun betegségek kialakulásán át a szerveink működéséig. A mikrobiális közösség megváltozása átalakítja ezeket a folyamatokat is.

Az utóbbi évek kutatásai feltárták, bélrendszerünk nem csak a táplálék lebontásáért és a salakanyagok kiürítéséért felelős. Egészségünk számos olyan folyamattól függ, amelyet csak a változatos összetételű mikrobaközösség képes biztosítani. A mikrobák sokfélesége az immunrendszerünket tréningezi, stimulálja. Ha nincs elég stimulus, az idővel allergiás vagy immunológiai problémákhoz vezethet. Az emberi emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok genetikai anyagának összessége (a mikrobiom) kölcsönhatásban áll emberi génjeinkkel, és azokat sokféle módon befolyásolja. A bélben élő nagyszámú élőlény trilliónyi gént oszt meg egymással és velünk. Ehhez képest a mindössze 25 ezer emberi génünk semmiségnek tűnik. A kölcsönhatás azért lehetséges, mert a genetikai kód univerzális, azaz a különféle szervezetek génjei ugyanazt a „nyelvet” beszélik.

A bélrendszerünkben élő mikrobiota „második agyként” működik, és háromféle módon is üzen a valódi agynak: a vagus idegen át, az immunrendszeren keresztül és a mikrobiota termelte neurotranszmittereken (az agyműködést befolyásoló vegyületeken) keresztül. Bizonyos dolgokról már tudjuk, hogy a tudatos agyunk helyett azokról a „második” agyunk dönt. Ilyen az ételválasztás, de az is a bélflóra összetételétől függ, hogy kövérek vagy soványak vagyunk-e. Az egészséges bélflóra állítja elő számunkra energiánk 5–15 százalékát. A bélben élő baktériumok és gombák számos, a szervezet működése szempontjából elengedhetetlen vegyületet szintetizálnak számunkra, amelyeket az emberi sejtjeink nem tudnak előállítani. Ilyenek a gyűrűs aminosavak, a belőlük készített vitaminok (például a K2) vagy a gyulladáscsökkentő és a bélrák kialakulását megakadályozó rövid szénláncú zsírsavak, a már említett hormonok és neurotranszmitterek, mint a szerotonin vagy a dopamin.

Ez teszi érthetővé, hogy miért káros minden élőlény számára a glifozát, amely elpusztítva bizonyos baktériumokat és gombákat, felborítja a mikrobiális közösségek egyensúlyát. A bélflóra esetében a felborult egyensúly bélgyulladást, majd lyukasbél-szindrómát okoz, rontva immunrendszerünk és szerveink működését. A bélgyulladás

megrázóan sok betegség indítója, az allergiától az autoimmun betegségeken keresztül, a szívinfarktuson, az agyvérzésen át a cukorbetegségig. Felelős az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint egész sor idegrendszeri és viselkedési probléma kialakulásáért is.

De más egészségkárosodást is okoz. A patkányokon a máj elzsírosodását figyelték meg, amikor ivóvizükbe igen kis koncentrációban glifozátot kevertek. Ez a gyomirtó szer megváltoztatja a növények összetételét, és így a tápértékét is. 2015-ben a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet úgy minősítette, hogy „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében”. Az EU azonban nem osztja ezeket az aggályokat: 2017. november 27-én az Európai Tanács minősített többségű határozata újabb öt évvel meghosszabbította a glifozát uniós használatának engedélyét. Magyarország is az engedélyezés mellett szavazott.

A glifozát törvényes használatának uniós elismerése a közösségi és a hazai jogba ütközik. Egyrészt szöges ellentétben áll az EU közös környezetvédelmi politikájában rögzített megelőzés és elővigyázatosság alapelveivel. Az utóbbiak alapján ha az egészségügyi és/vagy környezeti ártalom kockázatára ugyan nem is lenne tudományos bizonyíték, de a kockázat valószínű, akkor a védelem hatékonysága érdekében úgy kell eljárni, mintha a legsúlyosabb ártalom állt volna elő. Másrészt a vegyszertilalom megtagadása az alaptörvényünk XX. és XXI. cikkeit is sérti. A közhatalom ez esetben ugyanis elmulasztja annak az alkotmányos kötelezettségének a teljesítését, hogy neki kell érvényesítenie az emberek egészséges környezethez való jogát. Egyúttal a testi és lelki egészséghez való, mindenkit megillető jog is sérül, mert hiába teszi kötelezővé az alaptörvény „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság” fenntartását, amikor a törvény ezt aláássa a GMO-diktátum vegyszerhasználatának engedélyezésével.

A glifozát nem az élet fenntartásához, hanem a természetes lebontó és építő ciklusok felborulásához vezet. Világméretű összefogásra van szükség ahhoz, hogy a glifozát és bomlásterméke, az AMPA kikerüljön környezetünkből és a táplálékláncból. Első lépésként a növényekben és állati termékekben engedélyezett szermaradékértékek kötelező felülvizsgálatát kell elrendelni. Ebben a harcban Magyarországnak kellene élen járnia.

Bardócz Zsuzsa
az MTA táplálkozástudomány-doktora, professor emeritus

Tanka Endre
az MTA jogtudománydoktora, proffessor emeritus

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.20.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.