Az új Amerika

2018. március 25., vasárnap 18:30, frissítve: vasárnap 18:50

Egyre többen hangoztatják, hogy Ausztrália az új Amerika. Érvként egyrészt Donald Trump bezárkózó politikáját szokás felhozni, másrészt szerepet játszik a nézet elterjedésében a hosszú hazai tél is. Ki ne álmodna most Magyarországon is egy országról, ahol évente több mint kétszáz napon át süt a nap! Ahova a világból mindenhonnan érkeznek emberek! Ahol az azonos neműek házasságát gond nélkül megszavazta a többségében liberális lakosság! Ahol kőkemény bevándorláspolitikát folytat a kormány! Ahol a menekülteket lakatlan szigetekre teszik ki, az őket szállító hajókat pedig erővel fordítja vissza a haditengerészet!

Ausztrália talán ezért is vonzó: elég messze van ahhoz, hogy ideológiai nézetektől függően megszépüljenek a róla alkotott különböző prekoncepciók. Erre játszott rá a magyar kormány is, amikor sokat kritizált bevándorláspolitikájával példálózva ideológiai szövetségesének állította be a csendes-óceáni államot. Julie Bishop ausztrál külügyminiszter még február végén járt Magyarországon. A látogatást súlyához képest túlprezentálta a kormányzati kommunikáció. A közmédia ismét elővette a korábbi menekültválság idején készült felvételeket, a déli határon őrjöngő, majd a keletinél tüntető migránsokról készült képkockák a megszokott sorrendben peregtek. Közben Canberra fasisztább arcát igyekeztek pozitívan bemutatni a kormánypolitikusok is. Rogán Antal propagandaminiszter arról beszélt, hogy az Orbán-kabinet Soros Györggyel szembeni szövetségest talált Ausztráliában – ezt egyébként lapunk kérdésére az ausztrál külügyminiszter cáfolta. Szijjártó Péter is a bevándorláspolitikát dicsérte, arra buzdítva az Európai Uniót, hogy vegyen példát a kőkemény ausztrál modellről. Bishopot ez kellemetlenül érinthette, hiszen válaszában leszögezte: Ausztrália továbbra is a legbefogadóbb állam a világon – még ha az igaz is, hogy a bevándorlási szabályokat minden érkezővel betartatják.

Ausztrália azonban kétségkívül sokkal közelebb áll az egykor szebb napokat látott, a humán tőkére építő Egyesült Államokhoz, mint az inkább tömeges elvándorlástól szenvedő Magyarországhoz. 1947 óta 865 ezer ember talált új otthonra ott lent. A lakosság 32,9 százaléka külföldön született.

Canberra bevándorláspolitikája ma három kosárból válogat érkezőket. Ezek: a családegyesítés, a gazdasági hasznosság és a humanitárius okok miatt indokolt letelepedés. Az évenként megszabott kvótát előzetes társadalmi konzultáció mentén határozzák meg. A gazdasági bevándorlókat pontrendszeren belül értékelik, majd a meghatározott kvótához mérten választják ki őket. A 2016–2017-es időszakban a jelentkezők 67 százalékát fogadták be, mintegy 183 600 bevándorló kapott tartós munkavállalási engedélyt. Ezt egészítik ki az ideiglenes munkavállalók és a diákok. Utóbbiakból 2017-ben több mint félmilliót regisztráltak. A humanitárius alapon beengedettek – vagyis a menekültek – kérdése váltja ki a legtöbb konfliktust. Nem véletlen, hogy a magyar kormány ezzel példálózott. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint Ausztrália 2016-ban 34 193 menedékkérőt regisztrált. Ugyanannak az évnek a végén az összes, még nem elbírált kérvény száma a 30 ezret közelítette. Hogy ez mennyiben kielégítő, arról megoszlanak a vélemények. Egyhangú nemzetközi kritikát váltott ki ugyanakkor a csempészhajókon érkező illegális bevándorlók kérdése. Ezeket a hajókat Ausztrália valóban visszafordítja, vagy csendes-óceáni szigeteken felállított táborokba irányítja őket? Ezekben a táborokban gyakran fordul elő erőszak, amelynek különösen a nők és a gyerekek vannak kitéve. Miközben ez humanitárius szempontból támadható megoldás, Canberra okkal védekezhet azzal, hogy ő saját törvényeinek és a nemzetközi jogrendnek megfelelően jár el.

A héten jelent meg a hír: az ausztrál kormány új programot dolgoz ki a gazdasági bevándorlás ösztönzésére. Ennek keretein belül a magasan képzett, elsősorban természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területeken dolgozókat vonzanák be. A kormány azzal magyarázta az új vízum bevezetését, hogy így akarják biztosítani az ausztrál vállalkozások számára a világ legtehetségesebb szakembereinek alkalmazását.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Ízlés kérdése, hogy az ausztrál modellt rasszistának, opportunistának vagy racionálisnak ítéljük-e. Ám az tény, hogy miközben Magyarországról tízezrek mennek el, Canberra bevándorláspolitikájának hála százezrek folytatják életüket Ausztráliában. Az érkezők többsége valóban a gazdaság és a köz javát szolgálja. Ezzel szemben a kormányunk milliárdokat költ idegenellenes gyűlöletkampányokra, miközben átláthatatlan letelepedési kötvényprogramjával azok pénzét is elsikkasztja, akik lehetőséget látnak a magyar gazdaságban. Ha a magyar kormány egy pályán szeretne játszani az ausztrálokkal, először a humán tőkét kellene megtanulnia értékelni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.24.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.