Gonosz oroszok

2018. március 20., kedd 07:29

Március 12-ai bejegyzésében Vakmajom, az Alapblog nevű, gazdasági-tőzsdei elemzéseiről ismert piaci fundamentalista portál szerzője számára is új területre tévedt, emígy: „Az orosz propaganda azt szeretné, hogy utáld a génmódosítást. Fabrikált hírek, álösszeesküvés-elméletek áradnak az orosz rémhírterjesztő gépezetből.” Oroszország tehát a maradi tudománytalanság fészke. Ezek szerint ugyanebbe a körbe tartozik a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace és a Védegylet is. Ezek a szervezetek Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez intézett, 2015. január 23-ai keltezésű levelükben üdvözölték a génmódosított növények termesztését elutasító uniós tagországok összefogására tett javaslatot. Nyilván ők is az orosz propaganda hatása alatt álló, a haladást és a tudományos fejlődést gátló, gyanús hátterű, holmi volt köztársasági elnököt (abcúg Sólyom László) is soraikban tudó gyülekezetként definiálandók. Mindezek következtében minimum be kéne őket tiltani, tagjaikat pedig megfelelő fórumon nyilvános önkritikára kötelezni, a vár fokán hajnali fél hatkor felpofozni (Fülig Jimmy után szabadon).

Ezúton tudatom Vakmajommal: Oroszország évtizedek óta következetesen elutasítja a GMO alkalmazását. Mezőgazdasági termék az országba csakis érvényes, GMO-mentességet igazoló certifikát megléte esetén vihető be. Ez már a Putyin elnök előtti időkben is így volt. Az unió és az Egyesült Államok közötti TTIP szerződés fő ellenzői a génmódosított élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek forgalmazását és termesztését elutasító szervezetek és mozgalmak közül kerültek ki, amiből az idézett szerző metodikája szerint egyértelműen következik, hogy ezen csoportosulások évtizedek óta orosz befolyás alatt állnak, soraikban nyüzsögnek a moszkoviták. Ők vezették a Védegylet menetét több mint egy évtizede a Zengőre, majd a Tubesre, megakadályozva egy kulcsfontosságú légvédelmi NATO-radar felépítését. Itt a bizonyíték, a kör bezárult. Ja, hogy akkor nem Fidesz-kormány volt, és Oroszország még nem veszélyeztette a világbékét? Nem számít.

Az idézett portál egyébként jellemzően értékes, elgondolkodtató írásokat közöl a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokról. Ezzel a cikkel viszont beáll azoknak a sorába, akik úgy gondolják, hogy mindenképpen részt kell venni az Oroszország és egyes nyugati körök között zajló információs háborúban, rongálva az adott hírforrás egyéb területen folytatott tényfeltáró és hírközlő tevékenységének hitelességét. Lehet vádolni a magyar kormánymédiát azzal, hogy hülyíti az embereket, és a vád sajnos igaz. Ugyanakkor teljesen felesleges felsorakozni a kritikátlan atlantista propagandát visszhangzó médiumok és szerzőik mögé. Minden józan ember érti és megérti, hogy az orosz politikai rendszer nem hibátlan és nem is idealizálandó. Ez viszont alapvetően az orosz állampolgárok és országuk ügye. Ők fogják megváltoztatni vagy változatlanul hagyni. A hazai olvasókat pedig lehet azzal hülyíteni, hogy Oroszország el fogja zárni az európai gázcsapot (szerintem nem fogja); hogy meg akarja támadni a balti államokat/Ukrajnát (hogy először melyiket, abban épp nem tudnak megegyezni a „szakértők”); hogy Putyin 2015-ben utasítást adott egy török utasszállító lelövésére (nem adott); vagy hogy beavatkozott az amerikai/német/francia választásokba (mindenki beavatkozik mindenütt, ráadásul az állítólagos „beavatkozások” orosz szempontból kétséges eredményt hoztak). Ugyanez igaz a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok „elmúltnyolcévét” feltáró, bizonyíthatatlan pletykákra és erősen kétségbe vonható hitelességű forrásokra, írásokra is.

Oroszországot nem kell szeretni. De illene némi objektivitással állni hozzá. A világpolitika és az országok közötti nemzetközi kapcsolatok elemzése, az összefüggések megvilágítása során a fehér és a fekete használhatatlan színkombináció.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.19.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.