Kémek és oligarchák

2018. március 21., szerda 20:20

Március 4-én egy angol kisvárosban eszméletlenül találták Szergej Szkripal volt orosz hírszerző ezredest, a brit titkosszolgálat lebukott, elítélt, majd kicserélt ügynökét, illetve lányát, Juliját. Kritikus állapotban szállították őket kórházba. Az esetet az angol kormány azóta gyilkossági kísérletnek minősítette, amelyet szerintük az orosz vezetés rendelt meg. Megtorlásul 23 orosz diplomatát kiutasítottak Nagy-Britanniából. A rendőrség nyomoz, de konkrét gyanúsított nincs. Eddig az ügyben a bulvármédia által közzétett, vadabbnál vadabb elkövetési módokon kívül érdemi bizonyíték, információ nem került nyilvánosságra. Egyetlen kivétellel: az elkövetés eszközét illetően. A britek úgy vélik, a módszer mérgezés, az eszköz egy „novicsok” kódnéven futó, a volt Szovjetunióban kifejlesztett idegméreg.

Miután a megszellőztetett elkövetési módokról érdemi információ hiányában felesleges elmélkedni – ez a helyzet az esetleges megrendelővel kapcsolatban is –, nézzük a feltételezett eszközt.

A novicsokról először Lev Fjodorov és Vil Mirjazenov publikált cikket a Moszkovszkije Novosztyi című hetilapban, 1992-ben. E szerint a novicsok egy bináris formában is kifejlesztett idegméreg (a bináris azt jelenti, hogy két külön-külön ártalmatlan alkotóelem egyesítése hozza létre a halálos mérget). A fejlesztés 1971-től 1993-ig tartott, a kutatók többféle variációt alkottak meg. A programban részt vevő Vlagyimir Uglev 1994-ben a Novoje Vremjában azt nyilatkozta, hogy a novicsok a VX nevű, akkoriban a leghatékonyabbak egyikének minősített ágensnél ötször-nyolcszor mérgezőbb. 2016-ban iráni kémikusok ötfajta novicsokágenst izoláltak, és részletes, tömegspektrométer felhasználásával készült analízist tettek róla közzé. A novicsokról szóló alapinformációkat az olvasó megtalálhatja az amerikai biztonságpolitikai szakértők által nemes egyszerűséggel orosz propagandaeszköznek minősített Wikipédián.

Ez tehát az elkövetés feltételezett eszköze. A világ leghatékonyabb idegmérge – amelynek bevetése után az áldozatokat kórházban ápolják.

Szergej Szkripalról a brit médiumok szerint tudható, hogy gyakran látták brit titkosszolgák társaságában, illetve valamilyen „orosz csoportnak” is dolgozott. Gyakran járt üzleti utakra, néhány családtagja pedig a közelmúltban elhunyt. Lánya a mai napig orosz állampolgár, rendszeresen jár Moszkvába (az esemény előtt 24 órával érkezett onnan Angliába).

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Valamikor március elején a brit rendőrség úgy tájékoztatott, megfojtották Nyikolaj Gluskov orosz üzletembert, aki Borisz Berezovszkij néhai oligarchának, Borisz Jelcin elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsi titkárának a munkatársa volt. A britek összefüggést orrontanak Gluskov és Szkripal sorsa között. Gluskov 12 éve menekült el otthonról. A 2013-ban elhunyt Berezovszkij, akit a nyugati média lassan hősnek kiált ki, Paul Klebnikov amerikai–orosz oknyomozó újságíró könyve – Keresztapa a Kremlben – alapján inkább a címeres gazember jelzőt érdemelte ki. A 90-es években egyebek mellett monopolizálta a Lada személygépkocsikat gyártó AvtoVAZ értékesítési csatornáit, csődbe taszítva a gyárat, majd ellopta az Aeroflot készpénztartalékait, végül feltűnt Jelcin elnökválasztási kampányának pénzforrásai körül is. A kiváló csecsen kapcsolatokat ápoló Berezovszkij gyakran bukkant fel nem hivatalos túsztárgyalóként, amikor a csecsenek gazdag vagy annak vélt üzletembereket raboltak el. Ugyanabban a Klebnikov-könyvben olvashatjuk, hogy az orosz maffia szívesen alkalmazta a leépített szovjet titkosszolgálatok volt tisztjeit.

Klebnikovot csecsenek gyilkolták meg Moszkvában 2004-ben, amit a nyugati média az oknyomozó újságírásra mért csapásként értékelt. A megbízó személyére nem derült fény. Halott oligarcháról vagy jót – vagy semmit.

2000-ben Ivor Gaber – jelenleg a The Independent újságírója – segítette a Moszkvából titokban Londonba szökött Alekszandr Litvinyenkót politikai menedékkérelme során. Gaber utóbb megtudta, hogy munkájának költségeit Berezovszkij fizette. Erről szóló cikkében Berezovszkijt Litvinyenko „főnökének” nevezi. Az FSZB ezredesét a kérelem elbírálása előtt és alatt hetekig faggatták az angol szolgálatok. Szökését elsőként a The Sun angol bulvárlap hozta nyilvánosságra. A hír forrása a lap tulajdonosa, Rupert Murdoch volt, aki az információt Borisz Berezovszkijtól kapta. „Csak Rupertnek mondtam el” – mentegetőzött a meglepett Gabernek az oligarcha.

Ivor Gaber szerint Nagy-Britannia a mai napig tele van orosz oligarchákkal, valamint a szorosabb-lazább szálakkal hozzájuk kötődő szervezett bűnözői körökkel. Átmenekített vagyonukkal kapcsolatban a brit hatóságok nemigen tesznek fel kérdéseket. Gaber úgy véli, a Szkripal-ügy kapcsán jó lenne legalább részben megtisztítani tőlük a szigetországot. Igaza lehet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.21.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.