Lenézni Budapestet

2017. november 1., szerda 12:55, frissítve: szerda 19:01

Palira venné a fővárosi választókat a Fidesz: csaknem nyolc évvel hatalomra jutása után a nagy semmit adná el újabb és újabb szavazatokért. Legalábbis zárt körben efféle haditerveket szövögetnek jövő áprilisra magas rangú kormánypárti képviselők, akik – mintha ez természetes volna – nem Budapest jövőjéért, nem az itt élők boldogulásáért, hanem a megélhetésük forrását jelentő mandátumokért aggódnak. Ez az aggódás részükről érthető. Sehol sincs az a nagy fellendülés, az a nagy fejlesztési roham, amit legutóbb 2014-ben ígértek a nemzet fővárosának. Ugyanakkor az aggódás a budapesti választók szemszögéből nézve elfogadhatatlan: egy húsz év vágyakozás után nyolc éve kezdődött, tartós kapcsolatnak indult viszonyban már magyarázat kell arra, hogy hol van a pénz. Talán csak nem másra költi a választottunk?

Budapest sokáig volt az örök ígérgetés városa. Elég, ha az indokolatlanul hosszú, két évtizedes Demszky-korszakra gondolunk. Ebből lett elég 2010-ben, és jött az addig történtek szöges ellentétét ígérő Tarlós István főpolgármester, és nyert öt vesztes fővárosi választás után a Fidesz. Nagy változások jöttek, sok mindennek örültünk, sokan azt is elfogadtuk, hogy a város „újraindítása” nem megy egyik napról a másikra. Csakhogy 2014 ismét fordulatot jelentett – és Budapest feladatleépítésének, visszafaragásának az éveit hozta. Ezért van, hogy némelyek ismét az eredményeket pótolnák az ígérgetéssel. Vannak a városban helyek, ahol az ilyen „magas rangú” figuráknak köntörfalazás nélkül megmondanák, mit, hogyan és kivel csináljanak ehelyett. Odamondogatás helyett azonban célszerűbb megvizsgálni a tényeket, mielőtt még azok alternatíváit hisszük el. Legfőképpen azt, hogy „tíz-tizenöt betartható, hihető, vonzó” ígérettel minden megaláztatást, pénz-, paripa- és fegyverelvonást el lehet felejtetni.

Napokon belül kezdődik a 3-as metró részleges felújítása. Ha elhisszük, hogy van fedezet a leendő ígéretek mögött, akkor miért nem jut a teljes metrófelújításra, akadálymentesítésre, légkondicionálásra, új szerelvények vásárlására? Ahogy másfél évtizeden át a 4-es metró, most a 3-as vonal viszi el a fejlesztésre fordítható fővárosi pénzek jelentős részét. Miközben a budai Várban már szidolozzák a leendő kormányfői rezidencia sárgaréz kilincseit, és tovább osztogatják bagóért a haveroknak meg a lekenyerezett hivatalnokoknak a drága műemléki ingatlanok bérlakásait, a városnak egyre-másra le kell mondania nagy ívű fejlesztési terveiről. Akkor is így van ez, ha például egy magas rangú fővárosi vezető – Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes – egy kereskedelmi fórumon az MTI szerint azt jelentette be: „Elkészült a Budapest 2030 valós fejlesztési terveket és elképzeléseket tartalmazó dokumentum, így többé már nem zsákbamacska, hogy milyen fejlesztések lesznek.” Csakhogy a Budapest 2030 című hosszú távú városfejlesztési koncepció 2013 áprilisára készült el. Négy és fél éve. Most erre hivatkozva mondta Szeneczey Balázs, hogy milyen jó lesz nekünk, hiszen a stratégiában „nagy hangsúly van a tömegközlekedési fejlesztéseken is”. Ráadásul a pénznyelő vizes világbajnokság után közelebb hoznák nekünk a Duna-partot. Igaz, most a Dunáról nem is illik beszélni, hiszen a Fővárosi Közgyűlés a népszavazás elől menekülve úgy döntött, a Római-part ügye, a mobil gát megépítése nem lesz kampánytéma.

Tarlós Istvánt látványosan hagyta magára a Fidesz. Gondolhatták: magyarázkodjon csak ő a 3-as metró miatt, húzza magára az árvízvédelem ügyét, mi pedig ősztől tavaszig vígan ígérgethetünk. Majd ha az ígéretek segedelmével jön az újabb kétharmad, akkor sípolhat a magukat fákhoz láncolók serege, lesz itt mobil gát, Garancsi-toronyház és -lakópark, s még sok minden, ami hatalmi szempontból fontos. Budapestet lenézi és kihasználja a kormány, és úgy tűnik, ez az igazi, 2030-ig szóló program. Tény, hogy a metrófelújítás miatt nem épülhet meg a Keleti pályaudvart Újpalotával, illetve Óbudát az esztergomi vasútvonallal összekötő villamoshálózat. A helyzet fonákja, hogy a metróépítés miatt várható közlekedési káoszt is saját céljaikra használhatják föl a kommunikációban. Lám, megy a munka, ugye, hogy mindenben támogatják Tarlóst? Sőt eredményként mutathatják majd be, hogy hamarosan munkálatok kezdődnek például az 1-es villamos vonalának rövid dél-budai meghosszabbítására – pedig azt már avatni kellene.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Alig több mint két éve, hogy Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke a Magyar Idők című lapban azt fejtegette: „Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.” Ennek az általuk még legalább 13 évig folytatni kívánt politikának szerves része Budapest lenézése és kihasználása is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.31.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.