Negyvenezerrel kevesebben

2018. március 19., hétfő 18:34, frissítve: hétfő 18:53

Hiába a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) és megannyi, a többgyerekes adózókat segítő kormányzati rendelkezés, a KSH február végén közzétett jelentése szerint 2017-ben a Magyarországon született gyermekek száma 1,6 százalékkal elmaradt az egy évvel azelőtt regisztrált adatoktól. Ezzel szemben a halálozások száma ennél is drámaibban nő – tavaly 3,7 százalékkal többen haltak meg, mint 2016-ban. Mindezek következtében Magyarország természetes fogyása 40 100 fő volt tavaly, és ez a szám 6111-gyel nagyobb, mint az egy évvel korábbi. Döbbenetes adat: egyetlen év alatt tizennyolc százalékkal nőtt a természetes fogyás Magyarországon! Ha a tendencia így megy tovább, idén kevesebbek leszünk annyi emberrel, mint egy megyei jogú város, Hódmezővásárhely lakossága.

A tavalyi utolsó hónap számai sem lélekemelők: decemberben 2,9 százalékkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban, de legalább kevesebben is haltak meg 4,3 százalékkal. Csökkent a házasságkötések száma is, majdnem négy százalékkal.

Jó lenne tudni, milyen okok rejlenek a száraz számok mögött. Jó volna tudni, például a kórházi fertőzések, mellettük pedig a túlterhelt és durva létszámhiánnyal küszködő egészségügy mennyiben felelős a halálozási statisztikák növekedéséért. A KSH azt írja, az év eleji influenzajárvány miatt haltak meg sokan, de még laikusként sem túlzás azt gondolni, hogy a huszonegyedik században talán nem kellene tömegesen belehalni egy náthába. A közlekedési balesetek például biztosan nem hibásak, mert évről évre egyre kevesebben vesztik életüket az utakon. A szám 2006–2016 között kevesebb mint a felére csökkent: 1303-ról 607-re. Azt sajnos nem tudtam megnézni a KSH adatsorában, hányan haltak meg sürgősségi osztályon történő késői ellátás, netán orvosi műhiba vagy kórházban összeszedett fertőzés miatt, mert ezeket az adatokat nálunk jobban őrzik, mint a jó drágán visszavásárolt Seuso-kincseket. Sajnos csaknem minden családban vannak rémtörténetek az utóbbi időkből, és akár még országos ismertségű írónővel is előfordulhat, hogy belehal egy egyszerű injekcióval kezelhető allergiás reakcióba, mint ahogyan azt Lázár Fruzsina kolléganőm Mennyit ér ma egy emberélet? című döbbenetes cikkében megírta.

A fenti adatokban nincs benne azok száma, akik ideiglenesen vagy hosszabbra tervezve külföldre mentek dolgozni. Arról a román szomszédaink tudnának mesélni, milyen az, amikor tömegesen elindul az ország lakossága, és hogyan lesz a pár hónaposra tervezett külföldi munkából évtizedekre vagy akár örökre szóló „állomás”. Szociológiai tény, hogy a magyar párok külföldön született gyereke már nem Magyarországhoz kötődik, és ebben is riasztó a tendencia. 2011 óta ugyanis folyamatosan növekszik a határokon kívül született magyarok száma, így 2016-ban már közel tizennégyezer újszülött anyakönyvezését kérték külföldön élő magyar állampolgárok, de a valós szám ennél is magasabb lehet, mert aki hosszú távú kintléttel számol, az nem kéri gyereke hazai anyakönyvezését. Sokatmondó az is, hogy Németországban és Nagy-Britanniában születik a legtöbb ezen gyerekek közül. 2010 után, hat esztendő alatt összesen hetvennyolcezer külföldön született magyar anyakönyvezését kérték a hazai hivataloktól!

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A viták ideje lejárt, üzente meg a miniszterelnök pár napja a sajtósával, de mikor lehetne jobban, nagyobb társadalmi figyelmet kapva vitázni életbe vágó kérdésekről, mint egy választási kampányban? A Fidesz válaszait tapasztaljuk, éljük lassan nyolc éve. Vannak közöttük egész jók és kevésbé működőképesek is, a hatékonyságot pedig jól mutatják a számok. Érdemes lenne megnézni azt is, másoknak milyen ötleteik vannak. Ezzel szemben a kormánypárt azt gondolja: ma egyetlen fontos kérdés létezik, a migráció, és erre is csak egyetlen jó válasz: az övék. Minden más lényegtelen, hátsó szándékú zavarkeltés.

Hadd tegyek ide egy zárójelet, ha már a kampánynál tartunk. Aki a határon túl élő magyarok szavazati joga ellen ágál, az gondolkodjon el azon: a nem túl virgonc állapotban lévő magyar egészségügy már évekkel, talán évtizedekkel ezelőtt összeomlott volna a határon túli magyar területekről ezrével áttelepült orvosok, nővérek, kórházi ápolók nélkül. Csak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egykori végzős hallgatói közül több ezren élnek és dolgoznak Magyarországon, és ezeket a szakembereket nem a magyar adófizetők pénzéből képezték ki.

Visszatérve a tavalyi, negyvenezer fős természetes fogyásra, könnyen előfordulhat, hogy miután sikeresen megvédtük az országot, nemcsak az üres stadionok országa leszünk, hanem az üres szülőszobák, iskolák, kórházak, gyárak és irodák országa is. Csak a temetők lesznek tele, és az öregotthonok, no meg azok zsebe, aki ebből a feje tetejére állított világból meggazdagodtak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.19.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.