Országunkat egy posztért

2018. április 10., kedd 19:55, frissítve: kedd 20:01

Attól volt nemrég hangos a királykék hírfolyam, hogy a Cambridge Analytica elemzőcég nagyjából 87 millió Facebook-felhasználó adataival élhetett vissza. Nem kevés. Hogy a Zuckerberg-univerzumban mennyire érezhetjük biztonságban magunkat, ahhoz beszédes adalékot jelentenek a 24.hu-nak a szolgáltatótól kapott becslései is. Ezek szerint 32 067 magyar felhasználó került a kiszolgáltatottak közé. Méghozzá úgy, hogy a kémalkalmazást mindössze 13 hazánkfia telepítette biztosan. Csakhogy e tizenhármak képezte fekete lyuk beszippantotta az online térben körülötte élőket is. Jó sok jóhiszemű júzert mailcímestül, ballagási fotóstul, pártszimpátiástul.

A következő közlemény már arról szólt, hogy a Facebook mindahány felhasználója feltételezheti: illetéktelenek férhettek az adataihoz. 2,2 milliárd profil. Ez sem használ a március óta zuhanó részvényárfolyamoknak.

Az Apple vezérigazgatója, a köztudomásúan korán kelő Tim Cook ezúttal is időben ébredt, és nem késlekedett kihasználni a pillanatot. Miközben Mark Zuckerbergre épp rászámolt az internet népe, Cook arról kezdett beszélni, hogy számukra a vásárlóik fontosabbak annál, hogy hirdetőknek adnák el, amit tudnak róluk. Demagóg, de jókor jött szöveg. A kék szorítóból az a megmosolyogtató válasz érkezett, hogy a Facebook missziója embereket összekötni, és ahhoz, hogy ez a platform mindenki által (vagyis – tehetjük hozzá – akiknek okoseszközük vagy asztali számítógépük, hozzá lefedettségük is akad) elérhető legyen, reklámokat szükséges a rendszerbe tenni.

Ezzel nemhogy az Apple-vezér felvetésére nem válaszolt, másnak sem mondott semmi újat Zuckerberg. Tudjuk, hogy a hírfolyamunkat mókusok helyett hirdetések hajtják. Ha az üzenőfalunkból kivonnánk a kölyökkutyákat, a politikusokat, a popsztárokat, a friss szerelmeseket és az újszülötteket, egyetlen hatalmas, személyre szabott óriásplakát maradna. Úti célok, vacsorázóhelyek, sportcipők és véleményvezérek szerepelnének rajta. A Facebook ugyanis a vágyainkat tárja elénk, amelyeket magunknak is félve mondunk csak ki, a keresőbe viszont bátran bepötyögjük őket. A net meg nem felejt. 2016 első negyedévében a Facebook bevételeinek 96,6 százaléka származott hirdetésekből. A helyzet az, hogy az álmainkból él. Mi pedig vehemensen lájkoljuk a kiárusított, online, híg kábulatot. Jólesik elhinnünk, amit a szürke pólóba öltözött, szeplős és borotvált Lenin szónokol nekünk.

Ha viszont Zuckerberg olyan, mint Vlagyimir Iljics, Tim Cook akkor Trockij-szerű. Ebben a lelkünkért zajló bokszmeccsben mármint, ahol egy szekta és egy világvallás csap össze. A harapott alma és a kék bolygó, a hardver és a szoftver, a külcsín és a belbecs, az élcsapat és a proletariátus. Az Apple és a Facebook. Mindez persze csak illúzió. Az meg szórakoztató és egyben szomorú is, hogy a piac csúcsragadozói egymást kizáró alternatíváknak álcázzák magukat. Holott lehetőséget nemigen hagynak, az addikció mindkettejük esetében kulcsfogalom. Hátba veregetnek, és mesterséges mennyországot képeznek körénk, amelyben úgy érezhetjük, mindenünk megvan. És közben minden mozdulatunkat megfigyelik.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A Facebook-alapítót a héten meghallgatja az amerikai törvényhozás. Elképzelhető, hogy fontos beszélgetés lesz. Azon túl ugyanis, hogy az adatkezelési incidens megállítja-e a technológiai cégek utóbbi években tapasztalt, hipergyors terjeszkedését, felmerülhet az is, hogy próbál-e vajon a polgárai érdekében tenni valamit egy állam. (És hogy vannak-e erre egyáltalán eszközei.) Adódik még az a kérdés is, hogy mi majd kihez húzunk. Gyúlnak-e még bárkiben nemzeti érzelmek, vagy végleg győzedelmeskedik a netpolgárság? A jelszó lesz az új útlevél, az emotikon pedig a XXI. századi lingua franca? Ha pedig odaadjuk az országunkat egy posztért, nyomtathatunk-e magunknak 3D-s printerrel új hazát?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.09.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.