Sir Robin és a pécsi hiány históriája

Páva Zsoltnak ki kell állnia az emberek elé, és el kell mondania, mi zajlik a városban

2017. szeptember 29., péntek 16:25, frissítve: péntek 19:31

„Nyúlként futott a hegyen is túl.
A porba hasalt, és talpat is nyalt.
Hány embert megfúrt,
hány seggbe bebújt,
s leszúrta őt, ki éppen arra járt.”

(Gyalog galopp)

A fideszes többségű pécsi közgyűlés – élén Páva Zsolt polgármesterrel – legkevesebb 7,5 milliárd forintnyi hiányt halmozott föl. A helyzetre adott válaszként a polgármestert kiskorúsító testületet hozott létre a Fidesz helyi szervezete, amelyet az országgyűlési képviselő Csizi Péter vezet. Ezzel Csizi Páva fölé helyezte magát. Ám ez az egész csak kommunikációs trükk, így okkal találgatják a pécsiek, mi van emögött. Páva, hogy mímelje a cselekvést, felkért egy tényfeltáró bizottságot a párt másik pécsi országgyűlési képviselője, Hoppál Péter vezetésével. Ők az önkormányzat elmúlt huszonöt évének gazdálkodását veszik górcső alá. Csakhogy a polgármester ítéletet is hirdetett: a pécsi szocialisták 2009-ben véget ért városirányító ténykedése okozta a mostani tetemes hiányt. Az nem zavarta a kinyilatkoztatásban, hogy 2009 tavasza óta ő vezeti a várost, és az sem, hogy a 2002 és 2008 között felhalmozott pécsi adósságállományt az állam 2013-ban átvállalta. Ekkor ő maga mondta, hogy a fejlődés időszaka kezdődik Pécsett.

Mellébeszélés és a felelősség áthárítása zajlik. Pécs polgáraként ezt visszautasítom. Miután volt helyi és országgyűlési képviselőként közvetlenül éltem meg a város gazdálkodásának történéseit, az alábbiakkal segítek a tényfeltáró bizottságnak.

Az ősbűn hosszú árnyéka

1990 és 1994 között SZDSZ–Fidesz-koalíció vezette a várost, SZDSZ-es polgármesterrel és a Fidesz két alpolgármesterével. Közülük az egyik Páva volt. Az első szabadon választott közgyűlés tisztességes munkát végzett. Sikerült ledolgoznunk az utolsó tanácstestülettől örökölt hiányt. Az eredmény elsősorban másik alpolgármesterünk, Mikes Éva következetes munkáját dicsérte.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

1994-ben a Fidesz–SZDSZ–MDF–FKGP-szövetség közös polgármester- és képviselőjelöltekkel indult a szocialistákkal szemben. A Fidesz Mikes Évát kívánta indítani a polgármesteri tisztségért, de a többi párt nem kért az első ciklusban megtapasztalt határozottságából, ezért a hajlítható Páva jelöléséhez kötötték az összefogásban való részvételt. Én lettem Páva kampányfőnöke. Bármi áron győzelemhez kellett segítenünk őt. Úgy esett, hogy Molnár Zoltán, Pécs utolsó tanácselnöke független jelöltként indult a választáson, a KDNP–MIÉP-tandem vezetésével pedig – Nemzeti Szövetség néven – egy másik tömörülés is bejelentkezett. Mivel ők is antikommunista üzenetet hordoztak, a polgármesterjelöltjükre adott szavazatok Páva esélyeit csökkentették volna. Biztos forrásból megtudtuk, hogy a Nemzeti Szövetség jelöltjét egy illető egyszerre két ajánlóíven is ajánlotta. Úgy döntöttünk, erre az egyetlen ismert dupla aláírásra hivatkozva megtámadjuk a Nemzeti Szövetség polgármesteri ajánlásait. Más nem vállalta, ezért magam nyújtottam be a beadványt. A választási bizottság kimondta, hogy a megtalált 39 érvénytelen ajánlással az érvényes jelölések száma kilenc darabbal esett a szükséges mennyiség alá, így a Nemzeti Szövetség polgármesterjelöltjét törölték a listáról. Így tettük Pávát polgármesterré.

Az új ciklus első két évének költségvetése rendben volt. Csakhogy a Pávát jelöltté erőltető SZDSZ 1996 tavaszán a pécsi puccs néven elhíresült akció keretében kivált négypárti koalíciónkból, és képviselőik új többséget hoztak létre az addig ellenzéki szocialistákkal. Páva a Fidesz országos elnökségének véleményét is figyelmen kívül hagyva megadta magát, és egy hónapon belül szocialista alpolgármestert jelölt. A puccs után a szocialisták által összeeszkábált, a várost az eladósodás lejtőjére engedő költségvetést Páva is megszavazta, a nevére vette, holott elfogadásához számszerűen nem volt rá szükség. Ez az az ősbűn, melynek árnyéka egészen a máig nyúlik.

A Hoppál vezetésével most felálló tényfeltáró bizottság egyik tagja az a Soó László, aki az 1996-os puccs során az MSZP meghatározó önkormányzati képviselője volt. Pimaszabb lépést elképzelni sem lehet.

Páva Zsolt gyengesége ellenére 1998-ban ismét vele láttuk megnyerhetőnek a polgármesteri tisztséget. Az MSZP az országgyűlési képviselő Toller Lászlót jelölte. Pávát egy emberi beszélgetés során kértük föl az indulásra, de visszautasította. Indoklása az volt, hogy pénzt akar keresni. Ezért inkább a Délhús Rt. ajánlatát fogadta el, majd a Miniszterelnöki Hivatal kinevezettjeként kistérségi menedzser lett, később a Gazdasági Minisztérium a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. vezérigazgatójának nevezte ki.

Mindezek ismeretében érthetetlen volt, hogy már 2001 elején feszegette visszatérésének lehetőségét, majd júniusban – a vele szemben egyre bizalmatlanabb pécsi szervezet feje fölött – Bánki Erik, a Fidesz megyei elnöke úgy tette megkerülhetetlenné jelölését a 2002-es választásra, hogy indításáról tényként nyilatkozott a pécsi rádióban. Páva Zsolt 2002 júniusában volt alpolgármestertársának bejelentette, hogy mégsem indul. Árulás. Az okokról csak találgatni lehet.

Páva tehát 1998-ban, az első Fidesz-kormány alatt nem vállalta az indulást, 2002-ben pedig a kampány kezdete előtt megfutamodott. A pécsi szervezet rögtönözve kereste a jelöltet, aki elviszi a balhét, de Bánki nem volt ott, amikor égett az általa is felgyújtott ház. Páva és Bánki tálcán nyújtották át a győzelmet Tollernek. A szememben Páva ekkor veszítette el maradék hitelét – hiszen számomra az 1998 és 2002 közötti négy év a Tollerrel folytatott áldatlan küzdelemről szólt.

2006: nicsak, ki indul?

Toller László 2006. júniusi tragikus balesetével a pécsi szocialisták megroppantak. Páva újra kedvet kapott, és indult a polgármesterségért, de az MSZP-s Tasnádi Péter nyerte a választást. Hamar szembesült azzal, hogy az 1996 óta egyre terebélyesedő helyi MSZP–Fidesz-mutyivilág táncrendjében csak gúzsba kötve tipeghet. A Tasnádi Péter halála miatt kiírt pécsi időközi polgármester-választást 2009 májusában a Fidesz már simán hozta Pávának. Ez volt a 2010-es országgyűlési választások főpróbája. Két jelölt volt. Jobb, hogy Páva Zsolt nyert. Leolvadt a máz, látható lett az ember, és egy másik mítoszról is lehullott a lepel.

Az önkormányzat és a pécsi erőmű 2000 februárjában – Toller László első polgármestersége alatt – tizenöt évre szóló szerződést kötött a Pécsi Távfűtő Kft. privatizálására és az erőmű által előállított hőenergia átvételére. Ez az erőmű érdekét szolgálta. A felek a szerződést 2008. november 24-én jelentős változtatásokkal hosszabbították meg 2030-ig. Ekkor már Tasnádi Péter vezette a várost. A módosítást a többségben lévő szocialisták terjesztették elő, de vezérszónokként Páva Zsolt jelentette be, és a Fidesz-frakció is támogatta. Tasnádi azonban saját szocialista frakciójával és a Fidesz képviselőcsoportjával szemben nem szavazta meg a város érdekeit az eredeti szerződésnél is jobban sértő előterjesztést.

Később az MDF képviselője a 2008. november 24-i döntés felülvizsgálatát indítványozta, amelyről a közgyűlés 2009. június 18-án folytatta le a vitát. Ekkor már Páva a polgármester, aki a Fidesz- és a szocialista frakcióval közösen leszavazta, hogy újratárgyalják a szerződés városérdeket sértő pontjait. Az ügy később a Baranya Megyei Főügyészséget és a Gazdasági Versenyhivatalt is megjárta. Úgy tűnt, lesz eredmény, hiszen az ügyészség kimondta, hogy a módosítás törvénysértő, de nem történt semmi.

Az Európa kulturális fővárosa év részeként Pécs főterét felújították. A vállalkozói szerződés a város és a Bayer Center–Reneszánsz Konzorcium között köttetett 2009. június 22-én. Páva Zsolt polgármester, Bayer József, a Bayer Center ügyvezetője és a Reneszánsz Zrt. egyik igazgatósági tagja írta alá. Az újrakövezésre kiírt közbeszerzési felhívásban az ellenértékként föltüntetett összeget kevesellte a Bayer–Reneszánsz-páros, és 300 millió forinttal magasabb vállalási díjra nyújtott be pályázatot. A jelentős többletet a polgármester előterjesztésére június elején közfelkiáltással fogadta el a pécsi közgyűlés Fidesz–MSZP-mutyikoalíciója. Toller második polgármestersége alatt a Bayer József által vezetett cég a pécsi Expo Center elhíresült megépítésének egyik főszereplője volt. Része volt annak a körnek, amelynek tagjai a botrányos kivitelezés miatt a városnak közvetett módon több száz millió forintos kárt okoztak. A Bayer Center egyetlen téglát nem tehetett volna arrébb 2009-ben, csakhogy a Fidesz–MSZP-háttéralkuk erősebbnek bizonyultak.

Megjött a parancs

A 2009. szeptember 5-re virradó éjjelen a pécsi vízmű telephelyét egy őrző-védő cég elfoglalta. Ebben a tőrőlmetszett erőszakban fogant meg a Tettye Forrásház Zrt. Májusban volt az időközi választás. A Fidesz Pávát jelölte polgármesternek, hogy a kampányban tesztelhesse, hogyan működik a választók listázása. Páva nyert, de rögtön megkapta az első számlát: arcával kellett vállalnia az erőszakot. Mibe került ez az adófizetőknek? Hárommilliárd forintba. Ennyit kellett fizetni a vízmű törvénysértő módon kiebrudalt tulajdonosának.

A 2004. december 5-i népszavazási kampányban – amely a kórház-privatizációról is szólt – Siklós környéki fideszesek is benne voltak. Megtudták, hogy a kampány finisében Páva ügyvédként vett részt a siklósi kórház magánosításában. 2006 januárjában a Fidesz elnöke pécsi kampányrendezvényén ismét világossá tette: el a privatizációs kezekkel a kórházaktól! Páva a Fidesz egyik országgyűlési képviselőjelöltjeként ott ült az első sorban, és tapsolt. Ekkor tettem szóvá részvételét a siklósi ügyletben: vizet prédikál, pezsgőt iszik. Számomra nem volt meglepő, hogy tagad. A megyei napilap pedig tüntetőleg távol maradt attól a sajtótájékoztatótól, amelyen bemutattam Páva tetten érését. A felvétel megtekintése után adódik a kérdés: lehet-e hinni Pávának?

Olyan súlyos morális válságba, amilyenbe Pécs került, olyan városok jutnak, ahol nincs kontroll. A pécsi paktum 1996 júniusa óta működik. Nem a város javára köttetett kompromisszumokról van szó, hanem a lebukás veszélye nélküli kéz kezet mos gyakorlat működtetéséről a költségvetés kárára. De most bezárult a kör. Pávának ki kell állnia a nyilvánosság elé, és el kell mondania, mi zajlik Pécsett 2009 óta. Beszélnie kell, nem hallgathat.

A szerző volt országgyűlési képviselő, pécsi polgár

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.29.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.