A kőbaltás visszatér

2014. szeptember 30., kedd 00:01, frissítve: kedd 07:09

Nem a Horn-kormány egykori jobboldali ellenzékének valamelyik képviselőjétől, hanem a liberális szellemi körökben (is) nagy becsben tartott, azóta elhunyt költőtől származik a címben idézett jelző. Orbán Ottó írt egyik versében (Gondolatok a leégett könyvtárban) a kőbaltás miniszterről, félreérthetetlenül utalva („Okos Lajos”) az 1995. március 12-én bejelentett brutális megszorítócsomag névadójára.

Komoly, „unortodox” közgazdászok szikár makrogazdasági adatok hosszú sorával rég porrá zúzták a volt pénzügyminiszter köré épített mítoszt: a hírhedt csomag amellett, hogy felesleges fájdalmat okozott, finoman szólva nem vette figyelembe az ország legsúlyosabb stratégiai problémáját (demográfiai válság), semmit sem oldott meg a gazdaság szerkezeti bajaiból. Ha pedig például az infláció tudatos elszabadítását nézzük, beláthatjuk, hogy teljesen indokolatlan párhuzamot vonni a nyolcvanas évek Thatcher-féle brit, konzervatív és/vagy liberális válságkezelésével.

A horni, bokrosi, eredeti változatában súlyosan alkotmánysértő csomag legfeljebb annak paródiája lehetett, bár nevetni lassan húsz év után sincs okunk. Bokrostól aztán hamar megszabadult a miniszterelnöke, őt azonban küldetéstudata és a benne feltétlenül hívők kicsiny, ám befolyásos szektája újabb és újabb közéleti kalandokra csábítja. Legutóbb a választók döntésével időközben megsemmisített párt színeiben szerzett mandátumát felhasználva támadta rendre az ország jobboldali kormányát az Európai Parlamentben, egy kevéssé mérsékeltnek tartott jobboldali társasághoz csapódva. Az MSZMP-től az MSZP-n és a bankárvilágon át az MDF-ig hosszú és kanyargós volt az út, ami állandó: ragaszkodása a tévesen reformnak nevezett durva megszorításokhoz.

Nos, ennek a leginkább posztkommunista neoliberálisként meghatározható Bokros Lajosnak a javára lépett vissza a baloldali kis pártok jelöltje, Falus Ferenc. Így az a különös helyzet állt elő a fővárosban, hogy az október 12-i önkormányzati választáson egyszerűen nem indul baloldali jelölt. Tarlós István kihívói között két neoliberálist (Bokros és a Liberálisok színeiben Bodnár Zoltán), egy radikálist (Staudt Gábor) és egy zöldpártit (Csárdi Antal) találunk. A meglepett MSZP a maradék híveivel tegnap délben – formálisan mindenképpen – képviselet nélkül maradt a közelgő megméretés legfontosabb versenyében. Persze a csetlő-botló Falus Ferenc is csak papíron élvezte a szocialisták támogatását, akiknek maguktól Horváth Csabánál ezúttal sem volt jobb ötletük, de az mindenképpen üzenetértékű, hogy a visszalépés bejelentésekor csak az Együtt és a Demokratikus Koalíció vezetője volt jelen.

Amit pedig ez a társaság Falussal művelt, a legenyhébb megfogalmazásban is méltánytalan volt. Felkérték, majd úgy álltak be mögé, mintha elhatárolódnának; profi kampánycsapat nélkül hagyták, hogy gyorsan lejárassa magát; politikai rutin nélkül lökték ki a politikai arénába. Majd a várható kínos szereplés felelősségétől menekülve, a hírek szerint ismét a balliberális értelmiség nagyágyúinak „tanácsára”, magára hagyták jelöltjüket. És maradt a színen Bokros Lajos mint alternatíva a kormánypártok magabiztosan vezető jelöltjével szemben. Ez az alternatíva sok mindennek nevezhető, baloldalinak semmi szín alatt. Orbán Ottó írta: „Éljen soká a kőbaltás miniszter / Büszkén sétálgasson a rommezőn föl-alá Ami itt állt mind ő verte szét”.

Még szerencse, hogy Budapest most nincs veszélyben.

Forrás: Magyar Nemzet

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.