A vereség: győzelem

2017. szeptember 6., szerda 00:01, frissítve: szerda 11:21

Teljes tévedés azt hinni, hogy az úgynevezett kvótaperben ma várható döntésnek az a tétje, nyer-e vagy veszít a magyar kormány. Ezen az ügyön csak nyerni tud. Belpolitikai értelemben mindenképpen, s a választások közeledtével egyéb szempont most már végképp nem számít.

Az Európai Unió Bíróságának az EU bel- és igazságügyi minisztereinek tanácsa által többségi – vagyis nem egyhangú, konszenzusos – szavazással elfogadott döntés jogszerűségéről kell állást foglalnia. Azt ugyanis Magyarország és Szlovákia megtámadta, mondván, a tagállamokat ilyen módon nem lehet menedékkérők befogadására kötelezni. A két ország keresete azt akarja megakadályozni, hogy például hazánk 1294 olyan személy kérelmét bírálja el, akiknek jogi státusa eltér a sokat emlegetett illegális migránsokétól. A mai döntésnek az Európai Unió egészét tekintve nincs különösebb gyakorlati jelentősége; a kvótarendszer a vitától függetlenül nem, vagy legfeljebb akadozva működik. A menekültek szétosztását a gyakorlatban mások is szabotálják, csak nem csinálnak belőle szuverenitási kérdést. Taktikáznak, de nem érdekük eljátszani az unió fekete bárányának szerepét.

Ha a bíróság a magyar és a szlovák fél javára dönt, lehet ünnepelni. Megállítottuk Brüsszelt, Dávid legyőzte Góliátot. Ha – mint az az előzetes főtanácsnoki vélemény ismeretében valószínűsíthető – veszítünk, a mai nap a Fidesz választási kampányának nyitánya lesz. Most aztán jöhet a csúcsra járatott brüsszelezés, sorosozás. A kevéssé tájékozottak számára még hihetőbben lehet a déli határkerítés létét a jövő évi választás tétjeként megjelölni, miközben a pernek ez nem tárgya, Brüsszel pedig a kerítést igazán sohasem támadta. Ráadásul Orbán Viktor és kormánya okkal hivatkozhat arra, hogy a külső határvédelem tekintetében az idő Magyarországot igazolta, s az Európai Unió számos más országa volt az, amely a kérdésben – ha lassan is, de – módosított két évvel korábbi álláspontján. Így belpolitikai kockázata annak sincs, hogy pénzt követelünk a kerítésépítésért Brüsszeltől. Ha kapunk, az siker, ha – mint az szintén valószínűsíthető – nem, megint lehet az uniót szidni. Miközben persze erős túlzás kategorikusan azt állítani, hogy megvédtük Európát a migránsáradattól. A legjobb persze az lenne a Fidesznek, ha a menekültkvótával kapcsolatos jogi procedúra elhúzódna, és a választáshoz közelebbi időpontban születne ítélet. Vagy utána, hiszen a propagandagépezet még határozottabban tudná sulykolni, mi a választás „valódi tétje”.

Érdemes megemlíteni, hogy 1294 ellenőrzött menedékkérő aligha borítaná fel az etnikai viszonyokat (a Rogán-féle kötvénymigránsok jóval többen vannak), ám az óvatosság annyiban érthető, hogy egy ilyen, a két évvel ezelőtti rendkívüli helyzettel indokolt döntés veszélyes precedenst teremthet. Hisz ne feledjük: a kormány és médiája tudatosan nagyítja fel ugyan a fenyegetést, de ha nem is hozzánk, Európába továbbra is nagy számban igyekeznek bejutni menedékkérők. És jó ideig ez nem is fog változni.

Miközben a kormány azt hangsúlyozza, hogy a külső „ellenségtől” megvédi az országot, a belső veszélyekről méltatlanul kevés szó esik. Hét év után már érdemes mérleget vonni, a rendőrségi statisztikák mögötti világot is alaposabban szemügyre venni. Azok a jelenségek, amelyeket úgy nyolc-tíz éve még oly hangosan kárhoztatott a jobboldal, s amelyekről ma kevesebb szó esik a nyilvánosságban, valóban eltűntek? Az a kormány, amely e tekintetben elődei neoliberális felfogását követve inkább növeli a jövedelmi különbségeket, s nincs komplex terve a leszakadó térségek felemelésére, valóban megvédi az országot? Néhol mintha migránsok nélkül is valóságos no-go zónák árnya sejlene fel egyes híradások mögött, és nemcsak az északkeleti végeken, hanem a fővárosban is. Nem aggasztó, hogy a tetszetős statisztikai adatokat megkapargatva egy több részre szakadó országra lelünk?

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Roppant izgalommal várhatjuk tehát, hogyan alakul a nagy kvótaháború aktuális ütközete.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.06.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.