Eltitkolt közpénzek

Hajdú Péter

Hajdú Péter

2016. február 5., péntek 00:01

Hároméves pereskedést követően tegnap nagy nehezen kiadta a Miniszterelnökség az évekig titkolt Századvég-tanulmányokat egy újságírónak. Bár a 2010-es kormányváltás után átláthatóságot ígért a kormány, ez esetben többször, trükköket bevetve is igyekezett megakadályozni, hogy kiderüljön, milyen munka fejében fizettek négymilliárd forintot a kormányközeli kutatóintézetnek. Az adatok kiadására kötelező elsőfokú bírósági határozatot először megfellebbezte a Miniszterelnökség, majd a későbbi jogerős döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel éltek. A 2015 novemberében született Kúria-döntés óta többször is lemondták az iratok átadásának időpontját, és végül csak a döntés írásos kézhezvétele után tettek eleget a határozatnak.

Nem ez az egyetlen eset, amikor ígérete ellenére titkolja a kormány, mire költi az adófizetők pénzét. A Paks II. beruházással kapcsolatban részleteket eddig legfeljebb az Európai Unió kormánynak küldött leveléből ismerhetünk, mert ugyan jogerős bírói határozat kötelezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t a Paks II. Zrt. projektcég megvásárlásával kapcsolatos adatok kiadására, mire erre sor került volna, titkosították a dokumentumot.

Hasonló módon próbál kitérni a közpénzek elköltésének nyilvánossága elől a jegybank is. A korábbi nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György vezetése alatt a nemzeti bank – alapítványain keresztül – több mint 250 milliárdot fordítana a közgazdászképzés megújítására, ingatlanok és műkincsek vásárlására. A pénzköltés részleteiről érdeklődő szocialista Tóth Bertalan kérésének teljesítését megtagadták, mondván, a jegybank nem közpénzzel gazdálkodik. A Fővárosi Ítélőtábla azonban jogerős ítéletében kimondta: az alapítványok közfeladatot látnak el, közpénzzel gazdálkodnak, így ki kell adni a kért adatokat. Hamarosan tehát az is kiderülhet, honnan származnak az alapítványokba öntött százmilliárdok. Miután ugyanis kérdéseinkre hónapszám nem érkezett válasz, lapunk Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordult annak kiderítése érdekében, mikor és hogyan keletkeztek az alapítványokra költött milliárdok.

Ha valaki végiggondolja, vajon mire ez a nagy titkolózás, első lépésben arra juthat, hogy kell lennie valamiféle szabálytalanságnak a háttérben, ha ennyire félnek a nyilvánosságtól a közpénzek kezelői. S ha már félelem, akkor érdekes a Népszava minapi híre is, amely szerint Matolcsy György saját személyes testőrséget hozott létre, amely az elnök és alelnökök hivatali védelme mellett az otthoni védelemről is gondoskodik.

Akár van valami a titkolt pénzköltés hátterében, akár nincs, úgy tűnik, az első Fidesz-kormány idején elterjedt vád – amely szerint nagyképű az ifjak frakciója, illetve kormánya – mostanra biztosan igazolást nyert. Másfél évtizede még sokan elnézték e hibát, mert tisztának tartották a kormányt. A második és harmadik Fidesz-kabinet azonban már sokak bizalmát eljátszotta. Nem véletlen, hogy az urizálást és a feltűnő költekezést már párton belül is sokan szóvá tették, és az sem, hogy korábban kormányközeli szakemberek is bírálták a közpénzek tisztátalan kezelését. A legnagyobb port Mellár Tamás szavai verték föl, aki pénzmosodának nevezte korábbi munkahelyét, a Századvéget.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Vajon meddig lehet elbújni a nyilvánosság elől? S mikor gondolkodik el egyszer igazán azon a keményen dolgozó kisember, hogy tényleg jobban őrzi-e a 2010 óta regnáló kormány a közpénzeket, mint a tolvajlással vádolt balliberális kabinet?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.02.05.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.