Kegyelmes úr

György Zsombor

György Zsombor

2016. január 18., hétfő 00:01

A hazai cigányság prominense, F. Flórián jó ideje nem nyilatkozik, mégis gyakran bekerül a lapokba. Például azzal, hogy az általa vezetett Híd a munka világába (valójában híd a semmibe, pénz a zsebekbe) nevű foglalkoztatási szövetkezet több száz milliós veszteséget okozott az országnak. Ami amúgy csak aprópénz azokhoz a felzárkózásra szánt százmilliárdokhoz képest, amelyek az elmúlt negyedszázadban elpárologtak. A fideszes országgyűlési képviselőként ténykedő F. Flórián majdnem állt már bíróság előtt, csak éppen Göncz Árpád elnöki kegyelemben részesítette, az ügyek részleteit pedig biztos, ami biztos, titkosították. De a múltra így is sokan emlékeznek, ők F. Flóriánt csak kegyelmes úrként emlegetik.

A politikus az Országgyűlés honlapjára feltöltött, s legutóbb vihart kavart önéletrajzából persze hiányoznak a kínos részletek, került viszont bele fikció. Mint megírtuk, F. hazudott diplomájáról, ami persze megesett már másokkal is, de ő ennél tovább ment: egyetemi oktatónak is feltüntette magát. A gond csak az, hogy a dokumentumban szereplő ELTE jogi karán soha nem látták, még látogatóként sem. Bizonyossággal kijelenthető tehát, hogy ott a politikus nem tanított senkinek semmit, és alighanem jobb is ez így.

De mit tudhat F. Flórián, hogy megannyi kudarc és gyanús ügy ellenére még mindig élvezi a kormány bizalmát? Ahelyett, hogy végre a cigányság felzárkózásának módszereiről, valós intézkedésekről folyna szakmai vita, a roma közösségek élén álló senkik körül forog a közbeszéd. Most éppen egy olyan ember körül, aki még az állítólagos diplomáját kibocsátó egyetem nevét sem tudja leírni pontosan.

A kormány tehetetlen, mivel a leszakadt társadalmi tömegek felemelése lehetetlen? Nincs ehhez elég rátermett ember sem? A feladat hatalmas, s véghezvitele emberöltőnyi időt vehet igénybe, de ötletek és példák sora áll rendelkezésre. Csak éppen a mikroszinten már megvalósított csodákat fel kellene karolni. Példaként: Cserdiben, Hernádszentandráson, Ongán, Göncön, az ország igen nehéz sorsú településein fóliasátrakat állítottak, helyben termesztett fűszereket dolgoznak fel, a gyümölcsből lekvárt főznek. Az élet ott sem édes, de már nem is annyira keserű. Közösséget építenek, a hétköznapokat próbálják értelemmel megtölteni. Sőt, mára pénzt is keresnek ezzel. Nem sokat, de a segélynél és a közmunkásbérnél többet. Érthetetlen, hogy ha már a kormány feltétlen szabadulni akar az állami földek egy részétől, miért nem bocsátanak területeket – ahol ez lehetséges – önkormányzatok vagy civil közösségek rendelkezésére. Számtalanszor halljuk polgármesterektől, mekkora a földínség. Érthetetlen az is, miért nem létesülnek sorra a nagyobb településeken magas oktatási színvonalon működő bentlakásos iskolák, ahol nemcsak tanítják, hanem valóságosan nevelik is a szociálisan, gyakran személyiségfejlődésükben is leszakadt fiatalokat. A baloldali kormányok ennyit sem tettek a hátrányos helyzetűekért? Persze hogy nem, csak ne ez legyen már folyton az ellenérv.

F. Flórián részéről a legegyszerűbb, hogy nem válaszol kérdésekre, ha hívjuk, telefonját kinyomja. Meglehet, a Fidesz háza táján sokan még most is úgy gondolják, megéri futtatni egy olyan cigány embert, aki romák tömegeit tudja választás idején a „jó” oldalra állítani. Tévhit azonban, hogy a kegyelmes úr erre még képes. A cigányság nem veszi komolyan, s minden becsületes ember igazságérzetét sérti, hogy egy ilyen figura még pozíciót viselhet. Kérdés, hogyan viszonyul a kormányzat valójában a cigánysághoz és a becsületes emberek igazságérzetéhez.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.01.18.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

El sem tudja képzelni, mennyi vér tapad egy avokádós pirítóshoz

Fegyveres bandák támadják a farmokat Mexikóban, ahol a drogcsempészet mellett az avokádótermesztés a legjövedelmezőbb üzlet.

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.