Kinőni az adósságot

Kiss Gergely

2013. november 20., szerda 00:01

A befektetők Magyarország iránti bizalmát tükrözi, hogy már a kibocsátása napján szétkapkodták az újabb dollárkötvényt. Több mint ötszörös túljegyzés és a kezdetihez képest alaposan lenyomott hozam mellett vásároltak be a magyar papírból. Hazánk már idén februárban, huszonegy hónap után visszatért a kötvénypiacra, amellyel a kormány egyértelművé tette: nem hagyja az IMF hálójában vergődni tovább az országot.

Az év eleji hozamnál most többet kell majd fizetnünk a kötvény után, de ez az azóta megemelkedett amerikai kötvényhozamokkal magyarázható. A mostani sikeres aukció meghirdetése ráadásul jó stratégiai döntésnek bizonyult, mert hazánk kihasználta a kedvező piaci környezet lehetőségeit. Ráadásul nem volt vészhelyzet, mert az ország idei adósságfinanszírozása biztosítva van. A most bespájzolt összegekből a jövőre lejáró hiteleket lehet törleszteni. Azaz, csak átmenetileg emel az államadósság szintjén a most piacra dobott kötvény. Így nem kell temetni azt az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célt, amely az államadósság leépítéséről szól. A 2002-es választás után hatalomba jutó szocialista kormányok előszeretettel adósították el az országot, hogy így állják a jóléti rendszerváltás cechjét.

Mindez egyenes következménye volt annak, hogy hazánkat teljes kiszolgáltatottság mellett sodorta el a válság. A kígyó végül a saját farkába harapott, Gyurcsányék gigantikus méretű hitelcsomagról állapodtak meg a valutaalappal, az unióval és a Világbankkal. Jött a „fájni fog” időszaka, egymás után nyomták le a megszorításokat az emberek torkán. Amit Gyurcsány Ferenc nem tett meg, meglépte Bajnai Gordon miniszterelnökként: elvette a 13. havi nyugdíjat, faragott a családi pótlékoknál, a gyesen és a gyeden, megszüntette a távhő- és gázártámogatást, és a sort még lehetne folytatni. Bajnai most megint azt ígéri, ha hatalomra kerül, akkor átmenetileg rosszabb lesz, de majd később eljön az örök nyár korszaka. Ez sem meglepő, mert a baloldal évtizedek óta ezzel ámította a népet.

A jelenlegi kormány nem tagadja, ahhoz, hogy jelentősen bővüljön az ország gazdasági mozgástere, ki kell szabadulni az adósságcsapdából. Ennek leghatékonyabb módja, ha a gazdasági növekedés érezhetően felgyorsul. A növekedési fordulat úgy tűnik, elérkezett, de ez sem jött magától. Addig nem lehetett a gyarapodásra összpontosítani, amíg az államháztartás ezer sebből vérzett. A pénzügyi konszolidáció elkerülhetetlen lépés volt, még akkor is, ha szorított a növekedési lehetőségeken. Erre ráment három év, de nem eredménytelenül. Kiszabadultunk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, és még arra is telt, hogy idő előtt visszafizessük az IMF-hitel utolsó részletét. Az Orbán-kabinet kockáztatott, de megérte.

A kiszélesített közteherviselés és a potyautas rendszerek leépítése stabilizálta a költségvetést. Eljött az idő a növekedés felpörgetésére. Ezt segíti a jegybank programja is, de önmagában természetesen nem elegendő. Arra azonban igen, hogy némi lendületet adjon a beruházásoknak. A fogyasztás is élénkül, amit az alacsony infláció és az emelkedésnek indult reálbérek táplálnak. Mindez azért jó hír, mert bár igen fontos az exportra termelő gyárak robogása, a gazdaság nem állhat egy lábon. Azaz: a belső piacokat is életre kell kelteni. Ha ez sikerül, és ha hinni lehet a jóslatoknak, miszerint az Európai Unió motorjai is elindulnak, akkor – a rendbe tett államháztartás mellett – egészségesebb szerkezetű és tartós bővülés vár az országra.

Ez pedig egyenes út ahhoz, hogy kinőjük a nyakig érő államadósságot.

A szerkesztő ajánlja

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.