Ultimátum

Magyar Nemzet

2012. április 25., szerda 00:01

Nyolc év gazdasági előrejutását és lakosonként 700 ezer forintnyi jövedelmet vesztett el Magyarország a 2008-ban begyűrűző válság nyomán az IMF és az OECD legfrissebb adatai szerint.

Ez jóval több a csehek, a szlovákok és a lengyelek veszteségénél, és azt jelenti, hogy ha minden jól megy, akkor is csak 2015–16-ra érhetjük el a válság előtti gazdasági színvonalat. Ez lehet a kiindulási alap ahhoz, hogy megértsük a tegnapi Orbán–Barroso-találkozóra vitt második Széll Kálmán-tervet, amely a tárgyalások sikerének záloga volt.

Az elveszett éveink száma ugyanis azt mutatja, hogy a jelenlegi gondjaink zöme jóval túlmutat a válság okozta átmeneti problémákon, és hazánknak a 2002-től felgyülemlő és a rendszerváltás óta megörökölt nehézségein is úrrá kell lennie. Ez a Széll Kálmán-terv következő fejezetének egyik tétele. A másik, hogy „a terv programjával eleget teszünk az EU Tanács ajánlásának”. A nemzetgazdasági tárca magyarázatában kivételesen nem kell a sorok között olvasni, mert nincs olyan politikailag korrekt körülírás, amelyet magyarra kellene fordítani. Nem szükséges az üzenet dekódolása: a Széll Kálmán-terv most megírt fejezete valóban arra az ultimátumra adott választ, amelyet az utóbbi hónapokban kaptunk az uniótól. Eszerint vagy az elviselhetetlenségig gyengítik a forintot, és eladhatatlanná teszik az állampapírjainkat, vagy elfogadjuk a brüsszeli diktátumot, és enyhítünk az EU védelmét élvező, úgynevezett kiemelt szektorok válságadóin.

Első esetben tovább drágulnának a törlesztőrészletek, az állam kamatterhei és minden importáru – beleértve a benzint is –, és búcsút inthetnénk az IMF–EU biztonsági hálónak. A jelenlegi kiszámíthatatlan, recesszióba hajló külgazdasági környezetben ez az út nyilvánvalóan járhatatlan lenne. Maradt tehát, hogy megfogadjuk az EU „ajánlásait”, így kordában tartható a forint árfolyama, és esély nyílik az EU–IMF-megállapodás megkötésére. De milyen áron?

Az ár a brüsszeli csomag elfogadása, azaz a multinacionális vállalatokat sújtó válságadók egy részének fokozatos áthárítása a lakosságra. A telekommunikációs szektor különadójából így lesz például SMS-adó, a bankadóból pedig a mindenki által fizetendő pénzügyi tranzakciós adó.

A rossz hír, hogy ultimátumot kaptunk, és az országot arra kényszerítették, hogy két rossz megoldás között döntsön. A jó hír, hogy sikerült a kisebb rosszat választani. Sovány vigasz. A cél úgy átrendezni a terheket, hogy ne a mindennapi megélhetést érintő tételek dráguljanak. A pénzügyi tranzakciók egyezrelékes mértéke mást jelent majd a rezsicsekkek feladásakor, és mást a bankok óriási összegeket megmozgató egynapos műveleteinél.

A nemzeti bankban rövid időre elhelyezett kereskedelmi banki milliárdok utalásainál, az úgynevezett overnight ügyleteknél vagy a kéthetes MNB-kötvények vásárlásainál megfizetendő egy ezrelékek összeadódnak, és százmilliárdos nagyságrendű bevételt hoznak majd a költségvetésbe, ami enyhíti a bankadó kiesését.
A fogyasztáshoz kötődő adók emelésével párhuzamosan csökkenhetnek a foglalkoztatást terhelő járulékok, vagyis a kormány nem adta fel az alapelvét, hogy a munkát részesítse előnyben. Most arra sem számíthatunk, hogy az exporttól függő gazdaságunkat kihúzza a kátyúból a recesszióval küszködő euróövezet, és ma már azt is látjuk, hogy a válság nem V alakot öltött, hanem sok-sok kisebb V betű áll még előttünk.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az őszinte szóra mindig van fogadókészség a társadalomban. Ha sikerül elmagyarázni a lakosságnak, hogy főként az adósságcsapda miatt kerültünk ebbe a kiszolgáltatott helyzetbe, de az adóforintokat jó célokra és becsületesen költik el, akkor van esély az optimizmusra.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.