Választás után - Magyar Nemzet

Választás után

2018. április 10., kedd 00:01

Történelmi sikert ért el a Fidesz–KDNP – zsinórban a harmadik ciklust kezdheti el kétharmados előny birtokában. (Ne feledjük, 2014-ben is kétharmadot szerzett az Orbán Viktor vezette pártszövetség, ám egy évvel később az uniós biztossá választott Navracsics Tibor mandátumára kiírt választást elbukták, így odalett az előny.) Ez komoly teljesítmény, hirtelen nem is tudnám megmondani, van-e rá példa a nagyvilág demokratikus felén. A magyar választópolgárok nagy számban mentek szavazni, és egyértelmű döntést hoztak. Innentől kezdve a győztesé a felelősség, hogyan sáfárkodik a rábízott feladattal.

A Szentírás szerint a hatalom Istentől van. Ez szerénységet, alázatot és visszafogottságot követel meg attól, aki ünnepel, és reményt ad annak, aki szomorú. A kampánynak vége, s bár a különböző pártokra leadott szavazatok mennyisége azt jelzi, hogy nagyjából kiegyenlített a kormányváltást akarók és a kormányt támogatók száma (a szavazatok csaknem 99 százalékos feldolgozottságánál a Fidesz–KDNP listájára kicsit kevesebb mint 2,6 millió ember szavazott, az összes ellenzéki pártra pedig ennél negyvenezerrel többen), az elkövetkező négy évben egymás mellett kell élnie és boldogulnia NER-hívőnek és ellenzékinek, balra szavazónak vagy jobboldalinak. Az a hazai választási rendszer sajátossága, hogy ezzel is kétharmadot szerezhet a győztes, de a szabályokat minden résztvevő ismerte, így – fociból hozva a példát – négy év alatt lett volna ideje alkalmazkodni a pálya adottságaihoz.

A demokráciának – úgy tűnik – azt a fejezetét már megtanultuk, hogy el kell menni szavazni, de arról még van tanulnivalónk, hogy el kell viselni a mást pártot választók vagy a tőlünk eltérő véleményt képviselő embereket is. Elvakult gyűlölködés, a másik lehülyézése, semmibevétele helyett kölcsönös tisztelet és tolerancia egymás iránt, ezt kellene valahogy még elsajátítani. Élni és élni hagyni, ilyen egyszerű lenne, ha ezt mindkét oldalról betartanák.

Jó kérdés, hogy a győztest mennyire részegíti meg a siker, és a súlyos vereségből képes lesz-e tanulni a sok vesztes. Az Istent szeretőknek minden a javukra válik, írja a Biblia, így aki képes levonni a megfelelő tanulságokat, és nem fél a munkától, azt megerősítheti a kudarc.

A Fidesz–KDNP-nek nemcsak a sikere történelmi, hanem a felelőssége is: ha összeforrasztani nem is tudja ezt a kettészakadt társadalmat, legalább meg kell teremtenie a józan párbeszéd, a közös cél érdekében való együttműködés elemi feltételeit. Számtalan területen vannak súlyos gondok Magyarországon, ez a hely nem is volna elég a felsorolásukra.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A választópolgár megtette, amit megkövetelt a haza: nagy számban elment az urnákhoz, és kifejezte szándékát. Aki most úgy érzi, hogy elvesztek az álmai és reményei, ne csüggedjen – tartással, belső derűvel, a maradandó értékekhez való ragaszkodással ennél jóval súlyosabb és reménytelenebb helyzet is túlélhető. Ha elég erősek azok az értékek, amelyekhez ragaszkodnak, nem csak négy esztendőt, négyszer ennyit is kibírnak. Aki pedig a győzelem mámorában revansot venne, gondoljon arra, hogy a másik párt híve is érző ember, ráadásul a szerencse forgandó – egyszer eljön az az idő, amikor a most triumfáló lehet hálás egy jó időben érkező emberi gesztusnak.

Hadd osszak meg egy tapasztalatot, amit az elmúlt évtizedekben a természeti csapások és a nagy bajok helyszínére látogatva volt alkalmam alaposan megtanulni: nem az a legfontosabb kérdés az ember életében, hogy éppen milyen színű kormánya van az országnak. Ha van, aki szeressen, és akit szerethetünk, ha van mit ennünk, és van fedél a fejünk fölött, ráadásul egészségesek vagyunk mi magunk és a szeretteink, akkor nagy baj már nem lehet.

Egyébként tavasz van, a természet megújul, nekünk is itt a lehetőség az újrakezdésre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.10.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.