Rámutatott, hogy a világpolitikában kizárólagos politikai hatalomra törők számára azért fontos a kiszemelt áldozatok nemzeti emlékezetének megtörése, mert szuverén, cselekvőképes és egymással együttműködésre kész nemzeti államok nélkül nincs érdemi akadálya az országhatárokat és kontinenshatárokat átívelő világuralmi törekvések megvalósításának.

– Napjainkban a nyugati világban minden nemzet mentális és kulturális agresszió áldozata. A nemzeti emlékezéshez ma ismét bátorság kell. Mindennek az oka az, hogy napjainkban a nyugati világban ismét kizárólagos hatalomra törő erők ismét meg akarják fosztani a nemzeteket az emlékezetüktől – tette hozzá Kövér László. Szavai szerint a XXI. század legnagyobb politikai küzdelme a közérdeket érvényesítő demokratikus közhatalmak és a saját érdekeiket érvényesítő magánhatalmak között fog lezajlani. 

– hangsúlyozta.

A házelnök a hódítók fegyverének nevezte a közösségi médiát, amelyhez világszerte 5,1 milliárd ember csatlakozik rendszeresen. Kijelentette, hogy az emberiség történetében korábban soha nem létező, tudat- és emlékezetbefolyásoló erővel rendelkező virtuális világot nem a közérdek, hanem a magánérdekek szabályozzák és igazgatják. Mint mondta, hasznos lenne megelőzni, hogy a ránk leselkedő új technofeudális korszak fő szabálya az legyen, hogy akié a szerver, azé az emlékezet.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzete iránt felelős nyugati politikusnak el kell döntenie, melyik oldalra áll: a közérdek vagy a magánérdek oldalára, a demokráciát erősítők vagy az azt szétzilálók oldalára. Az Országgyűlés elnöke rögzítette, hogy a kommunizmus a legfőbb feladatának a hagyományos emberi közösségek lerombolását tekintette.

– jelentette ki.

Kövér László szavai szerint a kommunista diktatúrák által meggyötört nemzetek szabadságáért felelős kormányoknak egyetlen helyes út adódik: ki kell szabadítani a múltat a diktatúra kiszolgálóinak és örököseinek fogságából, és vigyázniuk kell arra, hogy a nemzeti emlékezetet többé soha senki ne gyarmatosíthassa. Hozzátette: meg kellett teremteni annak a feltételeit, hogy a múltat a történelemtudomány szakmai szabályai szerint lehessen feltárni és bemutatni.

– rögzítette.

A házelnök kitért arra is, hogy a NEB az elmúlt évtizedben az emlékezés magyar szabadságának ügyét szolgálta. – A bizottság munkájának nagyságrendjét 71 tudományos konferencia, több mint ezer tudományos publikáció, kilenc tematikus honlap és internetes adatbázis jelzi. Emellett hetven magyar és angol nyelvű kiadvány, több mint 120 kiállítás szerte a Kárpát-medencében, több mint 150 rendhagyó történelemóra, pedagógus-továbbképzéseik több mint 1200 résztvevője tanúskodik erről – sorolta az eredményeket.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a köszöntőjében arról beszélt: elkötelezettek, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a kommunista diktatúra áldozatai előtti tisztelgéshez, emlékezetük méltó megőrzéséhez, a magyar társadalmat ért veszteségek feltáráshoz, a korszak generációkon átívelő egyéni és kollektív traumáinak bemutatásához. Másrészt pedig arra keresik a választ, hogyan működtek a mindennapi gyakorlatban a pártállami diktatúra formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai, a különböző hatalmi és végrehajtói szinteken kik és hogyan érvényesítették a kommunista párt uralmát a szovjet megszállás kezdetétől a diktatúra bukásáig.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)