idezojelek

Őrült francia rulett

Épp elég baja származott már a Nyugatnak eddig is az ukrajnai háborúból.

Szőcs László avatarja
Szőcs László
Cikk kép: undefined
2024. 02. 29. 4:58
Fotó: Olivier Hoslet

A szerelem dalára most éppen csatába indulna Emmanuel. Macron francia elnök kilátásba helyezte: ha másképp nem megy, a Nyugat katonákat is küldhetne Ukrajnába, hogy legyőzze az oroszokat. „A buta emberek különös szenvedélyt táplálnak az olyan következtetések iránt, amelyekre a maguk eszével jutottak” – idézhetnénk erre a Háború és békéből Lev Tolsztojt, aki pedig rendelkezett némi ismerettel arról, mire mentek kétszáz éve a franciák az oroszok ellenében. Csúfos kudarc lett a vége. De mi van akkor, ha Macron nem a maga eszével jutott e zseniális gondolatra? Kik és mit akarhattak vajon tesztelni a megszólalásával? Egyszer talán megtudjuk.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

Egyelőre gyors elhatárolódás lett a jussa, egy sor állam állt ki a felvetéssel szemben. Köztük Magyarország is, de ez onnan nézvést nem volt meglepő, hogy hazánk fegyvert sem szállít az immár több mint két éve dúló ukrajnai háborúba. 

Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre – a tizenkét pont egyikét nemcsak a közelgő március 15-e, de a világpolitika is aktuálissá teszi. Békefenntartó műveletekben ott lehet a helyük, de harcoló félként, államközi konfliktusban nem, a szomszédunkban – százezernyi kárpátaljai magyar szülőföldjén – pedig végképp nem. Szerencsére a németek és a lengyelek is azonnal nemet mondtak Macronnak; amit pedig ez a két nemzet együtt nem akar, nem is történik meg Európában. Legalábbis egyelőre.

 

Épp elég baja származott már a Nyugatnak eddig is az ukrajnai háborúból. Ahol nincs érdemi rezsicsökkentés, ott az egekbe szökött az energia ára, megugrott az infláció, egyes országok pedig alsóneműre vetkőztek, hogy átadják a fegyvereiket Ukrajnának, ahol hírek szerint hajlamosak elkótyavetyélni a harceszközöket. 

Európai gazdák az ukrán gabonabehozatal ellen tüntetnek: szép dolog a szolidaritás, de ha veszélyeztetik a megélhetésüket, akkor ott véget is ér, mint a kurta bot.

Ne legyünk naivak. A The New York Times nyíltan cikkezik már az eddig is alig leplezett „titokról”, hogy milyen mélyen van jelen a CIA a háborúban. – Száztíz százalékig – mondja a liberális világlapnak egy ukrán támaszpont finanszírozásáról és felszereléséről névvel, rendfokozattal Szerhij Dvoretszkij ukrán hírszerző parancsnok. Már ez is dicséretes – divatszóval élve – szintlépés: legalább nem nézzük egymást hülyének. A kijevi „Majdan-forradalom” idején is a kezébe nyomhattak a ballonkabátosoknak ukrán nyelvű szórólapokat; épp annyira érthettek ukránul, amennyire általában Michiganben szoktak.

Ukrajna katonákkal való nyugati megsegítésének ötlete nem mellesleg beismerések sorozata. Beismerése annak a kínos ténynek, hogy északkeleti szomszédunk rosszul áll a háborúban. Egyre több pénzt kell önteni ebbe a feneketlen kútba, hogy legalább ilyen szinten tartsa magát. 

Sokan jót nevettek volna kínjukban azon is, hogy Zelenszkij elnök a napokban azt mondta, a két év alatt 31 ezer ukrán katona halt meg a konfliktusban. A valós szám ennek legalább a többszöröse az óvatos szakmai becslések szerint is. Ám nevetni senkinek nincs kedve, egymást érik a temetések Kárpátalján is.

A francia rulett őrült és veszélyes. Éppen egykori francia repülőtiszt vendégpublicistánk írt nemrég a legújabb orosz haditechnikai fejlesztésekről: nukleáris meghajtású hiperszonikus robotrepülőgépekről, lekövethetetlen drónokról, a világon egyedülálló lézerfegyverekről. Ezeket nem az ukránokkal szemben tartalékolják, Avgyijivkánál történő, balról számolva a harmadik körtefa melletti bevetésre, hanem a NATO ellenében. Európa józan hangjainak összefogására van most szükség: legalább nyíltan ne sodródjunk ebbe a konfliktusba, a harmadik világháborúba meg végképp ne! 

 

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után 2023. október 27-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

A megoldás Budapesten: Szentkirályi Alexandra

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Így lett Irán Izrael fő ellensége

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Magyarország nem volt szószegő

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A rendszerváltás mint tananyag

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.