A teljes napi összenergia-bevitel 50-55 százaléka kellene, hogy szénhidrátból származzon, amiben már benne van a hozzáadott cukor is, mely az ajánlások szerint az 50-55 százalékon belül a napi összes energiabevitelből legfeljebb 10 százalékot képviselhet. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Egy átlagos napi 2000 kilokalóriás energiaszükségletet alapul véve, annak körülbelül fele származik szénhidrátból, vagyis 1000 kilokalória, és ebből az 1000 kilokalóriából 200 kilokalóriát szolgáltathatna a hozzáadott cukor. Grammokban kifejezve a hozzáadott cukor mennyisége naponta megközelítőleg 50 gramm lehetne. Ez a mennyiség nagyjából 10 darab kockacukornak felel meg. Az élelmiszerek többségének – főként feldolgozatlan, nyers formában – van természetes cukortartalma. Ilyen például a gyümölcsökben a gyümölcscukor, a tejben a tejcukor.
A méz több mint 80 százaléka különböző cukrok elegye. Egy narancs elfogyasztása során a benne lévő cukor mellett egyéb értékes tápanyagok is bekerülnek a szervezetbe. Amikor azonban az ételkészítés során az alapanyaghoz cukrot teszünk, vagy az élelmiszer feldolgozása során a termékhez cukrot adagolnak, már hozzáadott cukorról beszélünk. Ilyen például, ha az epret fogyasztás előtt jól megcukrozzuk vagy a reggeli kávét néhány mokkáskanál cukorral ízesítjük.
A hozzáadott cukrok leggyakoribb forrásai:
Arra már talán kevesebben gondolnak, hogy a levesporok, salátaöntetek, ketchupok, de még a zöldségkonzervek is viszonylag sok hozzáadott cukrot tartalmazhatnak.
