Ezt Ujlaky András, az alapítvány egyik ötletgazdája maga is elismerte egy 2016-ban a Beszélő online-nak adott interjúban, amikor kijelentette: „Mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxemburgi Európai Unió Bírósága elé.” Az alapítványról az ­UNICEF Magyarország honlapján is azt találni, hogy straté­giai pereskedést folytatnak hazánkban.

A CFCF első sikerre vitt pere a miskolci szegregációs ügyben volt, ahol sikerült bezáratniuk az iskolát. Ennek kapcsán mondta Ujlaky András a már említett interjúban, hogy az első miskolci per eredménye volt, hogy utána a Nyílt Társadalom Intézettől kaptak pénzügyi támogatást. Egy másik, a médiában is nagy visszhangot kapott ügy volt a nyíregyházi huszártelepi iskola esete. A 2011-2015 között zajlott per eredményeként bezárták az intézményt, aminek a helyén a görögkatolikus egyház később új iskolát nyitott. A CFCF ezt az intézményt is támadta, noha annak működését több roma nemzetiségi vezető is támogatta, és a helyiek is örültek az iskolának. A Kúria végül a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva elutasította a CFCF-nek az iskola ismételt bezáratására irányuló keresetét.

Szintén elhíresült a CFCF által etnikai alapú szegregáció miatt a Kaposváron indított iskolaper, amiben 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság ugyan megállapította a szegregációt, de úgy értékelte a helyzetet, hogy az spontán módon alakult ki. Az önkormányzat ezután bevont a körzetbe más iskolákat is, de a cigány szülők többsége inkább továbbra is a közelben lévő iskolába járatta a gyermekét.

A CFCF ezért 2013-ban ismételten pert kezdeményezett, és végül annak ellenére elérte célját, hogy az érintett roma családok nem támogatták az iskola bezárását.