A város több pontján utaztunk, hogy felmérjük, valóban fázunk-e a ok, és érdekes eredményt kaptunk: míg a város külső részein (például Rákospalotán a 62-es villamost és az 5-ös buszt teszteltük) kifogástalanul fűtött járatokon utazhattunk, addig beljebb, a Rákóczi úton közlekedő járatokon, vagy a Nagykörúton a 6-os villamoson valóban sokszor előfordult, hogy fáztunk.

„A járművezetők az időjárási körülményeknek megfelelően kapcsolják ki és be a járművek fűtését” – tájékoztatta lapunkat a BKV sajtóosztálya, amelytől azt kérdeztük, van-e a fűtéshasználatra valamilyen általános szabály, például, hogy az év egy bizonyos napjától használni kell, vagy hogy az indulás előtt/után mikor kell be- és kikapcsolni azt. A fűtés használata tehát a járművezető döntésétől függ.

A sajtóosztály még egy szempontot megosztott a Magyar Nemzet olvasóival: „A városi közlekedésben a fűtéssel szembeni elvárás alapvetően más, mint például a távolsági közlekedésben. A sűrűn elhelyezkedő megállóhelyek miatt az utastér légcseréje nagyobb mértékű, ami nagy mértékben ront a fűtés hatékonyságán. Az átlagos utazási távolságok ugyanakkor rövidebbek, ezért az utasok teljes téli öltözetükben utaznak, így a szobahőmérsékletnél jóval alacsonyabb utastéri hőmérséklet biztosítása indokolt.” Ez azt jelentené, hogy a téli időszakban eleve nem is fűtik túl a járműveket, és a sok ajtónyitástól gyorsabban is hűl a benti levegő. Ez némileg ellentmond annak, hogy a külső kerületekben – mint írtuk – jól fűtött járatokkal találkoztunk.

Végül is a sajtóosztály egy rövid okfejtéssel vette elejét minden további találgatásnak: „a közlekedési társaságok a téli időszakban jellemzően egyidejűleg kapnak utaspanaszokat arra vonatkozóan, hogy túl meleg és hogy túl hideg van a járműveiken, hiszen a komfortos hőmérséklet bizonyos tartományon belül relatív, mindenkinek mást jelent” – írták.

Vagyis nagyjából arról van szó, hogy a buszokon, villamosokon vagy meleg van, vagy hideg, a BKV szerint döntse el ki-ki maga.