Érdekesség, az OBT egyik állásfoglalásában is rögzítette, hogy a Bírák Etikai Kódexének az 1. cikke alapján, „a bíró az ítélkező tevékenysége során minden befolyástól mentesen jár el, érvényesítve a felekkel való egyenlő bánásmód elvét. Munkája során még a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. ]…] A bírónak tartózkodnia kell a törvényhozó és végrehajtó hatalomhoz fűződő szükségtelen kapcsolatoktól és befolyásolástól oly módon, hogy ez kívülállók számára is nyilvánvaló legyen.”

Odaszólt a Kúria-elnök

Vejkey a Mandiner érdeklődésére elmondta, a parlamenti testület napirendjén nem szerepel ez a téma. Igaz, a Kúria tavalyi működéséről szóló beszámolója kapcsán hamarosan meghallgatják a legfőbb bírói fórum elnökét, ám az kötötten a 2021-es esztendőt érinti majd.

Varga Zs. András ettől függetlenül határozottan reagált a történtekre, miután az OBT is kommentálta tagjai magatartását. A két fél finoman szólva is másként látja az esetet. Az OBT szerint „kapcsolatban áll a szövetséges államok diplomáciai képviseleteivel, a Holland Királyság nagykövetével közös konferenciát is szervezett, a holland nagykövetet 2021 novemberében hivatalosan is fogadta, az OBT-nek az USA nagykövetségével is kiváló kapcsolatai vannak, az OBT több tagja – így Matusik Tamás és Vasvári Csaba is – részt vett már 2019-ben is az USA Nagykövetségének függetlenség napi fogadásán, hasonlóan egyébként az Országos Bírósági Hivatal és a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnökéhez”.

De ami a lényeg:

az OBT megítélése szerint egy nagykövet nem politikus, hanem a diplomáciai képviselet feje, aki saját államát képviseli egy másik államban. „Súlyos hiba lenne összekeverni a politikust a politikai kinevezettel. Utóbbiakkal a bírák maguk is gyakran kapcsolatba kerülnek, figyelemmel arra, hogy a Kúria és az OBH elnöke is az.”

Ezzel szemben a Kúria elnöke szerint tőle egyik bíró sem kapott felhatalmazást a nagyköveti találkozóra, aminek részleteiről nincs is tudomása. „Arról sincs tudomásom, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének” – jegyezte meg. Azt is közölte, hogy az OBT megítélésével szemben a

„Hivatalos elnevezésük: 'rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter', illetve 'rendkívüli és meghatalmazott nagykövet’. A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el.”

Továbbá Varga Zs. visszatetszőnek tartja azt a „kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni”. 

A bírói tanács szerdai ülésén alighanem szóba kerül az ügy.

Régóta megy az adok-kapok

Az OBT egyébként az elmúlt években rendre összetűzésbe kerül több más bírói szervezettel, így az OBH-val és a Kúriával is. Vasvári Csaba, az OBT szóvivője nemrég a The Guardian nevű baloldali brit lapnak panaszkodott a magyar jogállamiság állapotára, kormányzati beavatkozást emlegetve a bíróságok működésébe. Vasvári egyébként még 2006-ban került a közélet fókuszába, a tüntetőkkel szemben hozott ítéletei miatt.

Továbbá idén szeptemberben az OBT törvénytelennek találta Varga Zs. András bírói kinevezési gyakorlatát, míg a kúriai elnök a tanács által elfogadott etikai kódexet támadta meg az Alkotmánybíróságon. A konfliktus tehát permanens. Bonyolítja a helyzetet, hogy a tizenöt tagú tanácsnak hivatalból tagja a legfőbb bírói fórum vezetője, így éppen most Varga Zs.

Az alaptörvény szerint az OBT, mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kvázi jogutódja, felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását, illetve közreműködik a bíróságok igazgatásában.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép forrása: Twitter