Európa időközben megváltozott, máshol tart, mint 1950-ben – idézte fel Koltay András egy beszélgetését 2010 környékéről, amikor az akkor elfogadott új magyar médiatörvényről vitatkozott egy nyugat-európai szakértővel. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke az Igazságháborúk II. című konferencián tartott előadásában elmondta: a 2010-es magyar médiatörvénybe is beleírták, hogy a közerkölcsöt figyelembe véve is felléphet a hatóság a médiatartalmak ellen. Ekkor ezt a nyugat-európaiak már sérelmezték, holott az 1950-ben elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozata is tartalmazza ezt az elvet, és a közerkölcs szót is.

Koltay szerint ez az elv elsősorban a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú bemutatását tiltja. A jogszabály a közönség felé próbálja biztosítani, hogy olyan tartalmakkal szembesüljön, amelyek az emberi méltóság jogát tiszteletben tartják.

A második eset a személyiségi jogok megsértése – bűncselekmény, baleset esetén magánszemélyeket tesznek felismerhetővé, szerencsére erre is kevesebb példa van az utóbbi időben. A hatóság társadalmi csoportok védelmében akkor jár el, ha gyűlöletbeszéd szintjét nem éri el az adott tartalom, de az emberi méltóságot sértheti, ez a harmadik csoport. 

A negyedik eset, amikor a műsor koncepciói sértik az emberi méltóságot. Alapvetően ilyenek a valóságshowk, vetélkedők egy része. Koltay András példaként hozta fel a feleségkeresős műsorokat, amelyek mára kikoptak a kínálatból.

Az NMHH elnöke két friss ügyet is említett. Az egyik a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsor, amelyben egy kolumbiai kisfiút alázott meg Vadon János műsorvezető, Sebestyén Balázs lelkes közreműködése mellett. Ebben az ügyben a médiatanács döntött, bíróság előtt van az ügy, az ítélethozatalkor azt kell majd mérlegelni, hogy az, hogy a jelenethez hozzájárult a gyerek és a szülője, és pénzt kaptak érte, lehetőséget ad-e a megalázásra. Az NMHH szerint egyértelmű nem a válasz erre a kérdésre.