Bayer-vlog a pingponglabdáról, Franz Kafkáról és a hanyatló emberiségről + videó

Nagy történelmi korszakok alkonyán vagy nagy történelmi korszakok hajnalán mindig megszületnek a nagy művek.

2023. 05. 28. 13:00
Franz Kafka
Franz Kafka Fotó: Wikipedia
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy történelmi korszakok alkonyán vagy nagy történelmi korszakok hajnalán mindig megszületnek a nagy művek. Gondoljunk csak a középkor alkonyára és a reneszánsz hajnalára, amikor megérkezik Dante és megírja az Isteni színjátékot, amelyben mintegy összefoglalja a középkor hatalmas szellemi teljesítményét és egyszersmind előrevetíti a csodálatos reneszánszt. De ott van mondjuk a nagy német romantika, benne a Grimm fivérekkel vagy Wilhelm Hauffal, akik összegyűjtik a német nép meséit, mondáit, és azt monumentális kötetekben adják ki. Ott van a francia romantika, benne Victor Hugo csúcsteljesítményével, A párizsi Notre-Dame-mal vagy az ő ellenpárja, Zola nagy naturalista regénye, a Párizs gyomra, de hát beszélhetünk akár a nagy magyar nemzeti romantikáról, benne mondjuk Petőfi János vitézéről vagy Arany János Toldijáról. 
Nos, a mi korunk is megszülte a maga művét. 
A mi korunk, amely ugyan még nem tudjuk pontosan, hogy miként fog bevonulni a jövő történelemkönyveibe, már abban a szerencsés esetben, ha lesz jövő egyáltalán, de nagy valószínűséggel úgy is fogják ezt a kort emlegetni majd, mint a Nyugat szétrothadásának az ideje. S ebben a szétrothadásban született meg a mi korunk nagy műve, egy újságcikk formájában, amely arról számolt be, hogy egy harmincéves cseh férfi pingponglabdával a fenekében, női fürdőruhában, maszturbálás közben áramütés következtében meghalt. 

Ez a mi korunk összefoglalása. Ez a mi korunk fő műve.

 Jó tudni még, hogy nevezett harmincéves cseh férfi a szüleivel lakott, ők törték rá az ajtót, miután nem adott magáról életjelet. Úgy elképzelhetjük, hogy mégis mit érzett és gondolt az édesanyja, amikor meglátta szeretve tisztelt kisfiát így. S ha már az illető cseh volt, akkor idézzük ide Franz Kafkát, aki mégiscsak a széthulló monarchia egyik legnagyobb, legszürreálisabb és leghátborzongatóbb krónikásaként megírja nagyregényét, A pert, melynek főhőse Jozef K. A per című regény utolsó mondatában Jozef K., amikor már halálra ítélik, azt gondolja, hogy valószínűleg a szégyene még túléli őt. Bízzunk abban, hogy ennek a harmincéves cseh férfinak is túléli a szégyene őt magát, hogy majd az eljövendő utókor pontosan tudja, hogy milyen az, amikor egy kor szétrohad, s hogy hova nem szabad eljutni sohasem. 

Borítókép: Franz Kafka (Forrás: Wikipedia)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.