A 2022-es országgyűlési választások után egy olyan folyamat kezdődött a magyar egészségügyben, amire már harminc éve várunk
– hívta fel a figyelmet a Semmelweis 5. Nyári egyetemének nyitónapján tartott előadásában Takács Péter. Az egészségügyi államtitkár szerint szocialista típusú ellátórendszert hordozunk magunkkal, ahol nem a megfelelő helyen vannak azok az erőforrások és döntési pontok, amelyek az optimális betegutat vagy ellátásszervezést jelenthetik. A mostani átalakítások lényege ezért abban áll, hogy a döntési pontokat és az ellátásszervezésnek a különböző szintjeit a megfelelő közigazgatási szintekre helyezik. Mint mondta, nagyon sok döntési pontot telepítettek az elődeik az önkormányzatok szintjére, de ez nem a megfelelő szint, ahol az egészségszervezést hatékonyan lehetne végezni, szerinte járási szintre kell helyezni a döntéseket.
Takács Péter jelezte azt is, hogy az ellenzék nagyon erősen ostorozta a törvénymódosításokat, s minden változtatás során azzal vádolták őket, hogy „azonnal összedöntik a most még éppen működő magyar egészségügyet”. De ugyanez volt az ügyeleti rendszernél, az egészségügyi szolgálati jogviszonynál, az orvosbéremelésnél és a védőnőknél is. Utóbbi kapcsán kiemelte: 4000 védőnőből mindössze 17 nem írta alá az új szerződést.
– A magyar egészségügy tehát továbbra sem dőlt össze, sőt a hadügy mellett az előző négy évben ez az ágazat tudja a legnagyobb forrásnövekedést felmutatni
– húzta alá.
Az óvodában kell elkezdeni az egészségnevelést
A soron következő lépésekre, egészségügyi fejlesztésekre térve Takács Péter kiemelte az egészségügyi béremelés második ütemét, amely jövő márciusban esedékes. Mint kiderült, az államtitkár a jövő héten fog tárgyalni a szakszervezetekkel és a szakdolgozói kamarával. Beszélt arról is, hogy új típusú bértáblát szeretnének a szakdolgozóknál is, ami sokkal jobban elismeri a kompetenciákat. Időszerűnek nevezte a lakosság egészségnevelését is, amelyet véleménye szerint nem árt már az óvodákban elkezdeni. Éppen ezért Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral azon dolgoznak, hogy a közoktatásba is eljuttassák ezeket az információkat. Kiderült az is, hogy
az ősszel tárgyalhatják a háziorvosok és a szakdolgozók kompetenciájának a kiszélesítését. Erre példaként említette, hogy azokat a gyógyszereket, amiket eddig a járóbeteg-szakellátásban írhattak csak fel, a jövőben már a háziorvosok is felírhatják. További cél – folytatta – annak a szakpolitikai programnak az elfogadtatása, amelynek a legfontosabb része a szűrési rendszer megújítása, az ahhoz való hozzáférés kiszélesítése. Ezen felül pedig tervben van az is, hogy a háziorvos vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos ötévente egészségfelmérést végezzen a 25 év feletti munkavállalókon.
Akinek pedig az átlagos rizikónál magasabb a kockázata, azt beutalják az állami ellátórendszerbe, ahol akár kardiovaszkuláris, akár mozgásszervi, akár onkológiai betegségről legyen szó, a kiszűrt betegeket kezelésbe fogják venni – magyarázta az államtitkár.
A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla kérdésére Takács Péter kiemelte, hogy
az orvosegyetemekre erős szövetségesként tekintenek, megkerülhetetlen szereplői az ellátórendszernek, hiszen a fekvőbetegnél az orvos-beteg találkozások több mint a negyedét a négy orvosegyetem viszi el.
Az egyetemek továbbá regionális központok, valamint országos feladattal rendelkeznek. Éppen ezért a finanszírozás és a keretmeghatározás is úgy alakult át, hogy előnyben részesítse azokat a kórházakat, amelyek a betegbiztonság szempontjából jobb teljesítményt nyújtanak, tehát centralizálni tudják a bonyolultabb beavatkozásokhoz szükséges humán erőforrást és technológiát – mutatott rá. Takács Péter szerint az új rendszernek az egyetemek és a nagy megyei kórházak a nyertesei.
Borítókép: Balról Merkely Béla rektor és Takács Péter (Fotó forrása: Facebook)
