A szakértő kiemelte, hogy a szélsőbaloldali amerikai kormányzat nagykövetsége által hivatkozott 2011 és 2020 közötti időtartam szimbolikus, hiszen a magyar állampolgársági törvény módosítása értelmében 2011. január 1-jétől a határon túli magyarok kedvezményesen honosíthatók. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy egyéni kérelemre magyar állampolgárságot szerezhet az a nem magyar állampolgár is, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. További feltétel a büntetlen előélet és az, hogy az adott személy honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát ne sértse.
– Éppen ezért érthetetlen az Egyesült Államok érvelése, amely biztonsági aggályokra hivatkozik a 2011 és 2020 között kiadott új útlevelekkel kapcsolatban. Látható, hogy hamis hivatkozási alapként, politikai célra felhasználják határon túli nemzettársainkat. A valóság az, hogy ez a döntés illeszkedik az USA baloldali kormánya részéről az elmúlt években tapasztalható barátságtalan lépések sorozatába, amely az ideológiai különbségekre vezethető vissza
– rögzítette Tóth Erik.
Leszögezte, hogy a baloldali Biden-adminisztráció nyomást akar gyakorolni hazánkra azért, hogy megváltoztassuk politikánkat: azt szeretnék elérni, hogy Magyarország adja fel békepárti álláspontját, migrációellenes politikáját, a genderideológiát elutasító testtartását. – Azt akarják, hogy fegyvereket szállítsunk a háborúba, hogy elfogadjuk a migránsok kötelező betelepítését, és hogy eltöröljük a gyermekvédelmi törvényt. Az ügy tehát egy tisztességtelen politikai nyomásgyakorlás, amely méltatlan egy szövetségesek közötti viszonyban – tette hozzá.
Az amerikai baloldal nyomás alá helyezi hazánkat
A kutatási igazgató emékeztetett, hogy a Biden-adminisztráció hivatalba lépése óta a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatokban jelentős változás állt be. Jelezte, hogy Joe Biden elnök első lépésként Magyarországra egy olyan nagykövetet akkreditált David Pressman személyében, aki a hagyományos diplomáciai keretek szétfeszítését ígérte meghallgatásakor. – Az orosz–ukrán háború kitörése után látható volt, hogy az amerikai baloldal folyamatos nyomás alá helyezi Magyarországot azért, mert számos gyakorlati kérdésben nem ért egyet az USA politikájával. Magyarország békepárti, illegális bevándorlást elutasító álláspontot képvisel, és minden lehetséges eszközzel fellép a genderideológia térnyerésével szemben – húzta alá Tóth Erik.
Mint mondta, ezeknek a nézeteltéréseknek ad – még csak a látszatra sem figyelve – teret Joe Biden vezetése akkor, amikor a kettős adóztatás eltörléséről vagy a globális minimumadóról győzködi a magyar kormányt. Szerinte az ESTA érvényességi idejének csökkentésével egy újabb barátságtalan lépésre szánta el magát az amerikai baloldal, amely láthatóan aktívabb külpolitikai szerepvállalásba kezd, ami a választásokhoz közeledve nem feltétlenül jelent előnyt a Biden-adminisztráció számára.
– Újabb döntések meghozatalára, az ideológiai boszorkányüldözésre egészen addig, amíg baloldali adminisztráció van hatalmon az USA-ban, számítani lehet
– vetítette előre.
A kutatási igazgató szót ejtett arról is, hogy minden állam szuverén joga eldönteni azt, hogy joghatósága alá tartozó állampolgárokat milyen mértékben, és milyen eszközökkel védi meg. – Magyarország ez esetben is azt az utat választotta, hogy szellemi, fizikai és biztonsági értelemben is teljes körű védelemben részesíti azokat a magyarokat, akik 2011 és 2020 között éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével. Az ő adataiknak a kiadását kérni lehet, de mondvacsinált okokra hivatkozva elvárni ennek a teljesítését szűklátókörűségre vall – rögzítette.
Rendkívüli nemzetbiztonsági kockázat
Tóth Erik véleménye, hogy valószínűleg senkit sem fog komolyabban megviselni, hogy az ESTA érvényességét két év helyett egy évben korlátozzák, viszont a határon túl élő magyarok adatainak a kiadása rendkívüli nemzetbiztonsági kockázatokkal járt volna. Mint mondta, az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarok például, amennyiben kettős állampolgársággal rendelkeznek, az ukrán alkotmány és állampolgársági törvény ellen vétenek, hiszen azok szerint az országban csak egyetlen állampolgárság létezik.
– Tudjuk, hogy az amerikai és az ukrán vezetés, többek között Joe Biden fia, Hunter Biden szoros és korrupt kapcsolatot ápolnak, ezért amennyiben az USA megkapná a magyar kettős állampolgárok listáját, átadhatná azt Zelenszkij kormányának. A magyar nemzeti kormány egyetlen magyart sem ad ki, nem teszi ki nemzetbiztonsági kockázatnak állampolgárait
– szögezte le.
Szerinte érdemes megjegyezni még, hogy míg az USA déli határain illegális migránsok milliói, valamint a drogkartellek tevékenysége fenyegetik az Egyesült Államok közbiztonságát, addig a Biden-adminisztráció a magyar állampolgárokat tartja kockázati tényezőnek. Tóth Erik elmondta, hogy jelentős változást két dolog eredményezhet: adminisztrációváltás 2024-ben az USA-ban, vagy az, ha Magyarország feladná a békepárti, migrációellenes, családtámogató és genderideológiát elutasító álláspontját. – Utóbbi szóba sem jöhet, az amerikai elnökválasztás pedig még igen messze van. A köztes időszakban Magyarországnak a nemzeti érdeken alapuló kormányzást kell összehangolnia a kevésbé barátságos tengerentúli hozzáállással. Sajnos ebben van már tapasztalata a magyaroknak – hangsúlyozta Tóth Erik.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA pool/Shawn Thew)
