Szélsőséges antiszemita nézeteket vall az Emberi Jogok Európai Bíróságának leghosszabb ideig hivatalban lévő bírája

Bostjan M. Zupancic 17 éven keresztül az emberi jogi intézményen belül dolgozhatott, négy éven keresztül pedig a kamarai elnöki pozíciót is betölthette úgy, hogy a zsidó közösségről alkotott véleménye a legsötétebb időket idézi – írta meg a Tűzfalcsoport. A szlovén exbíró az antiszemita karikatúrák megosztása mellett írott formában is hangot adott antiszemitizmusának.

2023. 09. 08. 12:48
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt napokban egyértelmű bizonyítékok láttak napvilágot arról, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) leghosszabb ideig hivatalban lévő bírája szélsőséges antiszemita nézeteket vall – írta meg a Tűzfalcsoport. Mint kifejtik, Bostjan M. Zupancic 17 éven keresztül az emberi jogi intézményen belül dolgozhatott, négy éven keresztül pedig a kamarai elnöki pozíciót is betölthette úgy, hogy a zsidó közösségről alkotott véleménye a legsötétebb időket idézi.

A szlovén exbíró – az antiszemita karikatúrák megosztása mellett – írott formában is hangot adott antiszemitizmusának. Forrás: Tűzfalcsoport

A szlovén exbíró – az antiszemita karikatúrák megosztása mellett – többek között a következő nézeteinek adott hangot az azóta már gyűlöletkeltés miatt felfüggesztett X (korábban Twitter) felületén: 

  • „A német zsidók bevezettek mindenféle szexuális perverziót, szadizmust, mazochizmust, sok homoszexualitást, mielőtt a nácik hatalomra kerültek.” 
  • „A német apák milliói vesztették el jövedelmüket, vagyonukat és megtakarításaikat a zsidó bankár-gengszterek miatt.” 
  • „A fehérek elleni zsidó háború áll a Nyugat felgyújtása mögött, és hacsak a zsidó hatalmat nem nevezik meg rákos daganatként, nincs remény a fehér faj számára.” 
  •  „A zsidók a nyugati civilizáció központi ellenségei, de túl sok a magát a Nyugat önjelölt védelmezőjének valló személy, aki még mindig vak a kapukon belüli ellenség tekintetében.”

A portál felidézi, hogy az eset kapcsán több elismert jogász is az aggodalmát fejezte ki. Jonathan Turner, az Egyesült Királyság Jogászai Izraelért (UK Lawyers for Israel) szervezet vezérigazgatója kijelentette:

„szervezete át fogja tanulmányozni, hogy felül kell-e vizsgálni az Emberi Jogok Európai Bíróságának bármely olyan ítéletét, amelyben a volt bíró részt vett”.

Lord Alex Carlile neves brit ügyvéd, korábbi bíró pedig felszólította a Bíróságot, hogy utasítsa vissza kijelentéseket, valamint vizsgálja meg azokat az ügyeket, amelyek Zupancichoz köthetők. A portál szerint különösen fontosak ezek a megszólalások annak fényében, hogy az antiszemita bíró munkája során több, a náci Németország által elkobzott zsidó vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatos perben is eljárt.

 

A bíró magyar ügyekben is aktív volt

A portál kifejti: az Európa Tanács által 1950-ben elfogadott emberi jogok európai egyezménye (EJEE) az emberi jogok és alapvető szabadságok európai védelmére irányuló regionális paktum, amely a világon először biztosított kollektív védelmet az alapjog sértések áldozatainak. Az EJEE 14. cikke deklarálja a faji alapon történő megkülönböztetés tilalmát: „A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani”. 

A lap szerint meglepő, hogy az intézménynél, amely az alapvető jogok megvédésére hivatott, senkinek nem tűnt fel a bíró antiszemitizmusa.

Zupancic strasbourgi munkája során egyébként a magyar vonatkozású esetekben is igencsak aktív volt. Részt vett például abban az ügyben, amikor a baloldali politikusok beperelték a magyar államot azért, mert a parlamenti rendbontásokért fizetésük átmeneti csökkentésével büntette meg őket a házelnök. A bíróság egyhangúlag állapította meg az egyezmény megsértését, és kifejtette, hogy a kiszabott pénzbírság „nem volt szükséges beavatkozás egy demokratikus társadalomban”. A jogaikban megsértett ellenzéki politikusok – a rájuk kiszabott büntetésen felül – fejenként 20 ezer euró jóvátételt követeltek, amelyből a bíróság végül csak 12 ezer eurót ítélt meg számukra.

Borítókép: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban (Fotó: Flickr)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.