Deák Dániel: Magyarországnak igaza volt, amikor az illegális bevándorlást elutasította + videó

Terrortámadások, az izraeli vérengzést ünneplő muzulmán tömegek és erősödő antiszemita támadások a nyugat-európai nagyvárosokban: néhány példa arra, hogy Magyarországnak igaza volt 2015-ben, amikor az illegális bevándorlást elutasította, és felhívta ezekre a veszélyekre Európa figyelmét – mondta legújabb videóelemzésében a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

2023. 10. 27. 14:23
null
Beeri, 2023. október 25. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen indított október 7-i támadásakor megrongált háznál izraeli katonák a dél-izraeli Beeri kibucban 2023. október 25-én. A többfrontos támadás következtében több mint 1400 ember életét vesztette Izraelben, ebben a kibucban legalább 130 lakót gyilkoltak meg a palesztinok. MTI/EPA/Abir Szultan Fotó: Abir Szultan
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Október elején a Hamász nevű terrorszervezet megtámadta Izraelt. Több ezer rakétát lőttek ki a zsidó államra, több száz embert elraboltak, nőket erőszakoltak meg és ezernél is több embert kegyetlen módon meggyilkoltak – emlékeztetett legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzáfűzte: a világot sokkolták azok a képsorok, amelyek Izraelből érkeztek, a terroristák elképesztő brutalitással végeztek ártatlan civilekkel. Számunkra, európaiak számára a legmegdöbbentőbb, hogy a nyugati nagyvárosokban a muzulmán bevándorlók tömegesen kezdték el ünnepelni a terrortámadást, Berlintől kezdve Koppenhágán és Londonon át egészen Washingtonig imádkozó muszlimok tömegei lepték el az ikonikus köztereket.

– A feszült helyzetben október 16-án iszlamista terrortámadás volt Brüsszelben, amelyet svéd futballrajongók ellen követett el az Iszlám Állam egyik tagja. A támadást követően a terrorveszély fokát a legmagasabb, négyes szintre emelték Belgiumban – idézte fel az esetet Deák Dániel. Az elemző kiemelte, hogy 

a helyzet talán Franciaországban a legsúlyosabb, ahol a zsidó iskolákat és zsinagógákat rendőri jelenléttel kell védeni. 

Az országban csak az Izraelt ért terrortámadás utáni egy hétben száz antiszemita cselekményt jegyeztek fel: a legtöbb esetben horogkereszteket, „halált a zsidókra” feliratot és Izrael elleni intifádákra való felhívásokat ábrázoló graffitikről volt szó, de néhány incidensnél olyanokat is letartóztattak, akik iskolákba és zsinagógákba megkíséreltek kést bevinni. De más nyugat-európai országban is rendszeresek az antiszemita támadások, így Dániában például nem nyitottak ki a zsidó iskolák az őket ért fenyegetések miatt.

– Orbán Viktor már a 2015-ös migrációs válság kitörésekor felhívta ezekre a veszélyekre a figyelmet. A magyar kormány világossá tette, hogy azért utasítja el az illegális bevándorlást, mert az többek között egyértelmű összefüggésben áll a terrorfenyegetettséggel, hiszen általa nő a bűnözés és nő az antiszemitizmus, valamint veszélybe kerül a zsidó–keresztény kultúra is Európában – fejtette ki Deák Dániel, majd azzal folytatta:

Az elmúlt időszak eseményei bizonyítják, hogy Magyarországnak a migráció kérdésében is igaza volt.

Deák Dániel arról is beszélt, hogy az EP-választás közeledtével hirtelen több, korábban erőteljesen bevándorláspárti politikus is elkezdte azt kommunikálni, amit Magyarország kormánya már 2015 óta hangsúlyoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli terrortámadás után kijelentette, hogy szerinte az európaiaknak kell meghatározniuk, ki és milyen körülmények között jöhet az EU-ba. Hasonlóan kritikus volt Olaf Scholz baloldali német kancellár is, aki arról beszélt, hogy nagy számban kell kitoloncolni azokat, akiknek nincs joguk Németországban maradni. A terrortámadásokat követően Svédországban is lépett a kormány, és megnyirbálja a bevándorlók juttatásait.

Mindez azonban az elemző szerint csupán kampányfogás, ugyanis Brüsszelből rendre meghívólevelet küldenek az illegális bevándorlóknak, továbbra is erőltetik a migránsgettók létrehozását és a bevándorlók kötelező jellegű szétosztását, amely elképzeléseknek a tagállamok többsége politikai szinten nem áll ellen.

– Ebből adódóan az uniós csúcstalálkozók során továbbra is éles vitákra kell számítani, amelyek során meg kell akadályozni az ilyen jellegű brüsszeli törekvéseket. Ebben a küzdelemben új szövetségest nyert magának Magyarország, ugyanis a jelenleg is zajló uniós csúcson már az a Robert Fico képviseli Szlovákiát, aki a háború mellett az illegális bevándorlás ügyében is azonos álláspontot képvisel, mint Magyarország – mutatott rá a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

 

Borítókép: Izraeli katonák a dél-izraeli Beeri kibucban (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.