– Nógrád vármegye több hátrányos helyzetű településén összesen 160 gyermek vizsgálatát és ellátásba juttatását végeztük el – számolt be Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ vezetője a pilot programról. Felidézte, hogy a program még három évvel ezelőtt kezdődött, akkor vizsgálták ezeket a gyermekeket, illetve gondoskodtak arról, hogy elkerüljenek a megfelelő ellátó intézményekbe.
Komplex csapat vizsgálta a gyerekeket
– Érdemes tudni, hogy itt nemcsak olyan gyerekekről volt szó, akiknél az eltérő vagy megkésett fejlődés, illetve a sajátos nevelési igény bebizonyosodott, hanem olyanokról is, akik valamilyen szocializációs hátrányt szenvedtek. Ez azt jelenti, hogy vizsgáltunk olyan gyerekeket is, akiknél csupán az volt a probléma, hogy nem kerültek be olyan közösségbe, ahol megtanulhattak volna kommunikálni, játszani és biztosított lett volna a beszéd- és nyelvi fejlődésük – magyarázza a szakember.
A nógrádi pilot projektben mozgó, komplex vizsgáló csapatokat szerveztek: ezekben a gyermekneurológus, a gyógypedagógus, a pszichológus és a mozgásterapeuta a helyszíneken együtt vizsgálta meg a gyermekeket és felállította a komplex diagnózist. Ezt követően egyeztették a javasolt ellátást, valamint családellátási tervet adtak át.
Kereki Judit arról is beszélt, az úgynevezett gyermekútmenedzserek a program során folyamatosan kommunikáltak az érintett gyermekek szüleivel, családjával, nyomon követték a gyermekek fejlődését és gondoskodtak arról, hogy a gyerekek hozzájussanak a megfelelő ellátáshoz. Figyelték azt is, hogy elviszi-e őket a szülő akár a korai fejlesztés helyszínére, akár a közösségi érintkezést biztosító Biztos Kezdet Gyerekházba vagy a Jelenlét Pontba. Elakadás esetén intézkedtek, telefonáltak, időpontot, szállítást szerveztek, támogatták a családot abban, hogy a gyermek elkerüljön a számára megfelelő ellátóhelyekre. – Mi pedig rendszeresen kommunikáltunk a gyermekútmenedzserekkel, segítettük a munkájukat és az ágazatközi kapcsolatok működtetését. Jelenleg is tart a nyomon követés, kétheti rendszerességgel tartunk megbeszéléseket a gyermekútmenedzserekkel, tájékozódom minden egyes gyermekről, hogyan halad a fejlődése, miként alakul a család sorsa – teszi hozzá a Gyermekút Módszertani Központ vezetője.
Kiemelte: a Gyermekút-modell program arra is szolgál, hogy ha látják a megfelelő eredményeket, akkor akár országos hálózattá is továbbfejleszthessék.
– Gazdag tapasztalatot gyűjtöttünk össze, és olyan kutatási eredményekkel rendelkezünk, amelyek megerősítik azt a törekvést, hogy egy adekvát struktúra kiépítésével más területeken is biztosítható legyen, hogy ne maradjanak ki a gyerekek az ellátásból. A modellt elsősorban azokra a szociálisan hátrányos helyzetű területekre dolgoztuk ki, ahol a közlekedés is nehezített, tehát a fejlesztésekre, terápiákra való eljutás is akadályoztatott – fejtette ki.
Az eddigi tapasztalatokról elmondta, ezeken a szociálisan hátrányos helyzetű településeken a program nagyon jól vizsgázott: egy idő után már a szülők érdeklődtek, hogy mikor jönnek legközelebb a szakemberek felmérni a gyermekük fejlődését, és hova fordulhatnak a problémáikkal.
