Az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjának támogatásával megvalósuló ID-DarkMatter-NCD projektben belül a szakemberek azt vizsgálják, hogy egyes fertőző megbetegedések után miért alakulnak ki immunológiai betegségek. A konzorciumot a Bécsi Orvostudomány Egyetemről Thomas Vogl irányítja, a csapatot az immunológia, a genetika és az adattudomány kiválóságai alkotják – olvasható a honlapon.
Az SZBK rendszerimmunológiai kutatócsoportja a projekten belül a betegek genetikai analízisét koordinálja.
A 2028-ig tartó kutatási program fő célja azonosítani azokat a rejtett genetikai és környezeti tényezőket, amelyek összekötik a fertőző betegségeket a később kialakuló és gyakran krónikussá váló immunológiai betegségekkel. Ahhoz, hogy ezt elérjék, a csapat hatezer beteg mintegy hatszázezer antigénjével szemben vizsgálja meg az antitestek által közvetített immunválaszt.
A részletes analízisre kiválasztott betegségek között szerepel a poszt-Covid-szindróma, a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, a szklerózis multiplex, a krónikus fáradtság szindróma, az ízületek gyulladásos elváltozásával járó autoimmun kórkép, a reumatoid artritisz, a test különböző szerveit megtámadó krónikus autoimmun betegség, a szisztémás lupusz eritematózusz és a gyulladásos bélbetegségek.
A csapat modern módszerek és genetikai vizsgálatok segítségével minden betegről részletes immunológiai profilt állít fel, amely lehetővé teszi, hogy átfogó és részletes képet kapjanak a betegségek kialakulásáról.
Az EU Horizon programjából 8,4 millió euróval (3,242 milliárd forint) támogatott, hatvan hónapig tartó projektben 12 európai konzorciumi partner vesz részt, köztük svájci társult partnerként a Bázeli Egyetem, amely további mintegy 1,2 millió eurós (436 millió forint) finanszírozással rendelkezik.
