Az Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott „kastélytörvényt” Novák Katalin köztársasági elnök küldte az Alkotmánybírósághoz (Ab) előzetes normakontrollra. A törvény a nemzeti vagyon körébe tartozó egyes vagyonelemek ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adására vonatkozóan határoz meg speciális, más törvényektől, különösen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvénytől eltérő szabályokat.
Novák Katalinnak van igaza az Alkotmánybíróság szerint
Alaptörvény-ellenes a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény több pontja – tartalmazza az Alkotmánybíróság honlapján pénteken közzétett határozat.
A törvény szerint állami tulajdonban álló, a kulturális örökség elemeihez tartozó kastélyok, kúriák, udvarházak az állam által ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adhatók bármely olyan természetes vagy jogi személynek, aki, illetve amely a törvényben meghatározott vállalásokat tesz. Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon a törvény erejénél fogva a tulajdonszerzéstől számított 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.
A köztársasági elnök indítványa szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, ugyanis nem egyértelmű a törvény és más jogszabályok viszonya.
Továbbá a törvény a kiemelten védett vagyon egy részére lényegesen enyhébb szabályozást állapít meg, mint a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény, amely az elidegenítést nagyrészt kizárja. A vizsgált törvény megengedőbb elidegenítési feltételei a köztársasági elnök indítványa szerint tartalmilag nem felelnek meg az alaptörvény nemzeti vagyon átruházásával kapcsolatos rendelkezéseinek.
Az Ab megállapította, hogy az alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény garanciális rendelkezései miatt a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra, annak hasznosítására vonatkozó szabályozás megalkotása során a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire.
További Belföld híreink
A nemzeti vagyon átruházása körében az alaptörvény nemcsak a törvényi cél megjelölését és a kivételességet írja elő, de az értékarányosság követelményét is, azért, hogy a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, főszabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve. E követelmény figyelembevétele alól törvény tehet ugyan kivételt, de ilyen esetben is igazolni kell, hogy a tulajdon átruházása annak a nemzeti vagyonban való megtartásával és hasznosításával összemérhető közérdeket szolgál-e.
Az Országgyűlésnek a nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekkel való rendelkezés során egyértelművé kell tennie: tételesen mely vagyontárgy eshet a szabályozás hatálya alá, s ki szerezhet jogosultságot a megszerzésére.
Továbbá meg kell határoznia azt is, hogy a jogviszony alatt milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik a jogalanyokat, a jogviszony megszűnését követően pedig mi a nemzeti vagyon sorsa.
Az Ab leszögezte: szintén alkotmányos elvárás, hogy a tulajdonszerzéssel kapcsolatos pályázatok nyilvánosak legyenek.
Az Ab a köztársasági elnök indítványával összhangban kimondta: a vizsgált törvény nincs tekintettel ezekre az alaptörvényi követelményekre. A törvény a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvényhez képest a kiemelten védett vagyonelemekre enyhébb szabályozást határoz meg, egyrészt az elidegeníthetővé tétellel, másrészt az ingyenességgel, harmadrészt pedig a potenciálisan bármely jogi személyre és természetes személyre kiterjedő tulajdonszerzői kör meghatározásával.
Mindezek miatt az Ab a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenessé nyilvánította a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény több pontját, így a törvény nem hirdethető ki, az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia azt – közölte honlapján az Ab.
További Belföld híreink
Borítókép: Novák Katalin
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezOrbán Viktor: Induljon a hajrá! + videó
Most kell igazán rákapcsolni.
Ennyien vehettek részt a békemeneten + videó
„Számok ide, számok oda, ez valóban maga volt a csoda”
Nemzeti összetartozás napja – Szétszakítva is egyek voltunk, és egyek leszünk, míg magyarok élnek e tájakon
Közeledik a trianoni békediktátum 104. évfordulója.
Felsőbb utasításra nem cselekedhet a közterület-felügyelet, ha rendet bontanak a hajléktalanok
Az I. kerületben eluralkodott a káosz.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Verőcei hajóbaleset összefoglaló
Belehalt a sérüléseibe a migránstámadás egyik áldozata
Már az exférje sem ismer rá: így néz ki most a Házasság első látásra szereplője!
A tűzzel játszik a Nyugat az oroszok szerint, akik Orbán Viktorral kapcsolatban is megszólaltak
Nem erre számítottunk: Kőgazdag Csabi végre válaszolt Jákob Zolinak
Az egész világ a békemenetről beszél – mutatjuk, miről számolt be a nemzetközi sajtó
Az Eb-re készülő Marco Rossi szuper hírt kapott az éjjel
Orbán Viktor gratulált a Győr BL-győzelméhez
Focizik, nő, népszerűbb, mint Szoboszlai, és mattolta a magyar válogatottat
Futótűzként terjed a neten a hét legnagyobb blamája: a Donáth–Cseh páros szánalmas vergődése
Szörnyű repülőbalesetet videóztak le
Amerikától Oroszországig Orbán Viktor szavait idézik
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezOrbán Viktor: Induljon a hajrá! + videó
Most kell igazán rákapcsolni.
Ennyien vehettek részt a békemeneten + videó
„Számok ide, számok oda, ez valóban maga volt a csoda”
Nemzeti összetartozás napja – Szétszakítva is egyek voltunk, és egyek leszünk, míg magyarok élnek e tájakon
Közeledik a trianoni békediktátum 104. évfordulója.
Felsőbb utasításra nem cselekedhet a közterület-felügyelet, ha rendet bontanak a hajléktalanok
Az I. kerületben eluralkodott a káosz.