Egyre több tanár térhet vissza a hivatásához

Kevesebb diák jut egy pedagógusra ma, mint 2010-ben, sőt hazánk Németországhoz és az OECD-átlaghoz képest is jobban áll ebben tekintetben, a tanárok létszáma pedig újra növekedésnek indult – mondta Maruzsa Zoltán a Növekedés-hunak.

Forrás: Növekedés.hu2024. 02. 01. 17:07
MARUZSA Zoltán
Budapest, 2024. január 19. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelõs államtitkára beszédet mond a diákolimpia országos döntõin kimagasló eredményt elért intézmények jutalmazási ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia székházában 2024. január 19-én. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A diákok száma közel 13 százalékkal, a tanároké pedig 3 százalékkal csökkent 2010-hez képest. Az államtitkár rávilágított arra, hogy 2010-ben az alapfokú oktatásban 10,3 gyerek jutott egy pedagógusra, jelenleg pedig 9,7. A legfrissebb elérhető OECD-statisztikák szerint a középfokú oktatásban 11,5 tanuló jut Magyarországon egy pedagógusra, az OECD átlaga 13,4, Németországban 12,6, így ezek az adatok ránk nézve kedvezőek – mondta a köznevelési államtitkár.

Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy a tanári diplomát szerzett hallgatók elhelyezkedését nehéz mérni. Akik nyelvtanári végzettséggel nyelviskolában helyezkednek el, bár nem a köznevelésben dolgoznak, végső soron nyelvet oktatnak – mondta. Kitért azokra is, akik a szakképzésben helyezkednek el, mivel ők sem szerepelnek a köznevelési statisztikában. Hozzátette: sosem volt olyan, hogy minden ezen a területen végzett hallgató a közoktatásban helyezkedett el.

Pedagógus szakképzettséggel sokféle munkahelyen lehet érvényesülni

– emelte ki az interjúban.

 

A tanárok létszáma emelkedni kezdett

A PSZ és a PDSZ szerint egyre több tanár távozik az életpályamodell bevezetése miatt, ám a hivatalosan közölt adatok szerint ez nincs így. Maruzsa Zoltán ismertette, hogy a tankerületi fenntartású iskolákban 1215 pedagógus jelezte, hogy nem kíván az új jogviszony hatálya alá kerülni, és más fenntartóknál is akadtak kilépők. A KSH decemberi gyorsjelentése szerint összességében mintegy 1500 fővel csökkenhetett a létszám, amit a 140 ezer fős teljes állományhoz kell viszonyítani. A létszám azonban azóta újra emelkedik.

Az államtitkár a tanárok béremelésével kapcsolatban elmondta, hogy  február 1-jéig minden pedagógus megkapta a kinevezés módosítását. A januári béreket minden fenntartó a jogszabályok szerinti ütemezésben fizeti ki, késlekedésre nincs ok.

A tanárok egyébként már rég megkaphatták volna a fizetésemelésüket, ha a magyar baloldal európai parlamenti képviselői nem akadályozták volna a Magyarországnak járó uniós források kifizetését

– hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az idén csaknem négyszázmilliárd forinttal költenek többet oktatásra. A béremelésekre fordítják a többlet legnagyobb részét. Az államtitkár a tanári fizetések emelésével kapcsolatban arra számít, hogy az eddigi évi két-háromezer új tanárnál mostantól többen fogják ezt a pályát választani, amellett, hogy szerinte vissza is fognak térni ehhez a szakmához, akik korábban már tanítottak.

 

Újabb számítógépeket osztanak ki

Maruzsa Zoltán a közoktatás digitalizációjával és a tanulóknak kiosztott notebookokkal kapcsolatban elmondta:

A kormány célja, hogy a magyar köznevelésben az 5.-től a 12. évfolyamig minden tanuló hordozható számítógépet kapjon és használjon.

2022 tavaszán ötvenötezer pedagógus és hatvanötezer tanuló, 2023 őszén száznegyvenezer tanuló kapott számítógépet, 2024 tavaszán hasonló nagyságrendben terveznek eszközöket kiosztani – közölte.

 

A tüntetések sosem reprezentálták a tanárokat

Maruzsa Zoltánt a tanárok tüntetéséről is kérdezték. Az államtitkár emlékeztetett: a sztrájkok kezdetén, két éve 17 százalékos aktivitást regisztráltak, tehát

a tanárok döntő többsége sosem sztrájkolt.

Ez az aktivitás folyamatosan csökkent – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra is, hogy a szakszervezetek taglétszáma is csökken. A PDSZ taglétszáma mindig is alacsony volt, a PSZ azonban egy évtizede még huszonhatezer fős tagsággal büszkélkedhetett, mára ez a harmadára esett vissza.

Az elitgimnáziumok tanári sztrájkjaival kapcsolatban nem tudta megmondani, hogy ezek miatt maradt-e el óra, mivel ezzel kapcsolatban nem vezetnek nyilvántartást. Azonban szerinte nem jellemző, hogy az órákat pótolnák. Ez a tanulók vesztesége – jegyezte meg. Éppen ezen veszteség minimalizálása érdekében módosítottak a törvényen, és előírták, hogy elégséges szolgáltatásként legalább a tanórák felét meg kell tartani sztrájk idején is.

Sajnos az teljesen egyértelmű, hogy a baloldal és a Soros-hálózat kampányakciókra használta fel és tanárokat és a diákokat, miközben éppen ők azok, akik a brüsszeli áskálódásukkal a Magyarországnak járó uniós források kifizetését akadályozták

– jelentette ki Maruzsa Zoltán.

Borítókép: Maruzsa Zoltán (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.