A mesterséges intelligencia még nem pótolhatja a jogászokat

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az ügyvédi kamara elnöke szerint sem fenyegeti munkájukat a mesterséges intelligencia (AI).

Forrás: MTI2024. 03. 22. 17:44
bíró kalapács bíróság
Illusztráció Forrás: Pexels
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ameddig az igazságszolgáltatás képes túlmutatni a jogszolgáltatáson, az emberi tényezők algoritmusokkal nem pótolhatók a bírói döntéshozatalban – mondta Senyei György a mesterséges intelligencia és a jog összefüggéséről.

Az MTI tájékoztatása szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által harmincadik alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című szakmai konferencia zárónapján arra kérte hallgatóságát, éljenek a mesterséges intelligencia lehetőségeivel, de képezzék magukat, „tartsák meg és kövessék” az emberi intelligenciát, valamint a bírói bölcsességet.

Az emberi tényező egyelőre nem pótolható, a mesterséges intelligencia „minket szolgál”,

nem fenyegeti az ügyvédi munkát, ugyanakkor a klasszikus jogi tanácsadás veszíthet jelentőségéből, induló praxist a jövőben nem érdemes erre alapozni, mutatott rá Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Hozzátette: az áttörés ott lesz, amikor a döntéshozatalnál meghatározott algoritmusokból felépülő programok precedensek százait elemzik ki és az eredményt a tényállásra alkalmazzák. Azonban az empatikus képesség, az intuíció talán sohasem lesz helyettesíthető, vagy ha igen, akkor már végképp nem lehet igazságszolgáltatásról beszélni.

Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese a kiberbűnözésről tartott előadásában rámutatott, hogy 

az informatikai forradalom árnyoldala egyre nagyobb és néha nyomasztó kihívást jelent az állami, gazdasági szférának, valamint a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak is.

Napi szinten szembesülnek azzal, hogy kiberbűnözők állami intézmények, cégek, pénzintézetek informatikai rendszereit támadják, adathalászással vagy más manipulációs technikával szereznek meg fizetési adatokat, rosszindulatú kódokkal, zsarolóvírusokkal jelentős veszélynek teszik ki a társadalom tagjait – hívta fel a figyelmet.

Az elkövetők kézre kerítése a kiberbűnözés három jellemzője – a gyorsaság, az anonimitás és a nemzetköziség – miatt nehéz, így nagy hangsúlyt kell fektetni a bűnüldöző hatóságok nemzetközi együttműködésére, a figyelemfelhívásra, és egyebek mellett a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítésére – mondta Lajtár István.

A rendőrség 2022-ben a tudatosság erősítésére stratégiai partnerekkel elindította a Kiberpajzs projektet, együttműködési megállapodásokat kötött pénzintézetekkel a sértettek pénzének nyomon követésére, visszaszerzésére. Megkezdődött a kibernyomozók képzését is szolgáló Mátrix projekt, az ügyészség pedig már 2014-től határozott lépéseket tett a számítástechnikai bűnözés elleni fellépés támogatására, és létrehozott egy kiberbűnözés elleni hálózatot – sorolta.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.