– Kezdjük ott: 2010-ben 251 milliárd forintnyi adóssággal vettük át a főváros vezetését, amit a kormány pár év múlva átvállalt. Ebből 78 milliárd a BKV működési hitelállománya volt, aminek a konszolidációja csak 2015-ben történt meg, ami óriási segítséget jelentett – mondta Tarlós István egykori főpolgármester, aki Vitézy Dávid egykori BKK-vezér, jelenlegi főpolgármester-jelölt, illetve az őt indító LMP társelnöke, Ungár Péter vádjaira reagált részletekbe menően a Mandinernek. A vádak szerint a Budapestet 2010 és 2019 között irányító városvezető nem tett meg mindent annak idején, hogy ne felújított, hanem új szerelvényeket szerezzen be a főváros a 3-as metró vonalára.
Hozzátette, eközben a teendők is tornyosultak: félkész 4-es metró, az OLAF-jelentés által feltárt visszaélésekkel terhelt szerződésekkel, a vízművek visszavásárlása, az évtizede elhanyagolt csatornahálózat, illetve a rendszerváltozás óta érintetlen 3-as metróvonal, katasztrofális állapotban lévő infrastruktúrával és járművekkel.
Brutális Demszky-örökség
Az elképesztő hitelállomány miatt újabb kötelezettségvállalást sem lehetett vállalni – azaz nem tudott forráshoz jutni Budapest.
Mire a kormány segítségével neki tudtunk látni a 3-as metró felújításának, már az a veszély fenyegetett, hogy ha nem történik valami, akár hónapokon belül le kell állítani a forgalmat. Pedig ez az ország legnagyobb forgalmú közösségi közlekedésű vonala, e tekintetben még a MÁV-ot megelőzi
– részletezte a volt főpolgármester. Aláhúzta: a városvezetés terve az volt, hogy új metrókocsikat vesznek.
Én illetékes helyeken többször is jeleztem, hogy a hosszú távon is célszerű megoldás ez lenne. Erről Vitézy Dávid akkori BKK-vezető is tudott, az egyik levelemet maga is ellenjegyezte. Amikor ma ennek az ellenkezőjéről beszél, valótlanságot állít
– jegyezte meg Tarlós István, aki szerint ugyanakkor a BKV 2013 decemberében és 2014 februárjában is készített szakvéleményt. Ebben levezették: a társaságnak a felújítás is megfelel. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a BKV szakvéleményében az utóbbi megoldás bekerülési költsége mintegy harmincmilliárd forinttal kevesebb volt.
A kormány mindezt mérlegelve döntött a felújítás mellett, tudva azt is, hogy ott van még az infrastruktúra felújítása is, aminek végül 217 milliárd lett az ára. – Erre a miniszterelnök még az én időmben külön biztosított nyolcvanmilliárdot – emlékeztetett.
A kormány határozata a járműpark felújításáról 2014 augusztusában született meg.
– Amikor Vitézy és Ungár azt állítja, a fővárosnak volt más választása, akkor nettó valótlanságot mondanak. Akkor már csak a felújítás volt az egyetlen, egyébként a BKV által is támogatott opció, különben a metró hónapokon belül leállt volna. A legrosszabb az lett volna, ha nem történik semmi
– hangsúlyozta.
Aláírások és döntések
A kormányhatározat nyomán a BKK készített egy előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés elé, amin Tarlós szerint az ő és helyettese, Bagdy Gábor aláírása mellett Vitézy Dávid aláírása is szerepelt, hiszen a BKK volt az előterjesztés tartalmi elkészítője. A testület 93 százalékos többséggel fogadta el az indítványt, a döntéssel a közgyűlés a BKV-t hatalmazta fel, hogy a tendert és az egész projektet lebonyolítsa.
Kikötötték, hogy a fővárost sem műszaki, sem pénzügyi, sem jogi felelősség nem terheli, a közlekedési társaság önállóan végezte a közbeszerzést és bonyolította le az egész beruházást
– magyarázta az akkori főpolgármester.
A procedúra elindításáról több határozatot is hozott a BKV igazgatósága, ahol Vitézy és a BKK-s helyettese is ott ült, és megszavazták a közbeszerzési eljárás megindítását. Később ugyanez a testület – igaz, akkor Vitézy már távozott onnan és a BKK éléről is – választotta ki egyhangú szavazással az orosz kivitelezőt a járműfelújítások munkálataira. A BKV-vezérigazgató tájékoztatása szerint ezt később bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálta, és mindent rendben találtak. Emellett az M3-as metró szerelvényfelújítás ügyében – a DK feljelentésére – a rendőrség nyomozást folytatott még 2019 előtt – idézte fel Tarlós István.
