Időközi polgármester-választást tartanak vasárnap Hódmezővásárhelyen, amely az őszi politikai szezonnak adhatja meg az alaphangját. A csongrádi megyei jogú város 1990 óta a jobbközép erők fellegvárának számít, és mint azt az mno.hu korábban megírta, a kilencvenes években az MSZP csupán egyszer tudta megelőzni a jobbközép oldal pártjait, de egyéni jelölti szinten 1994-ben sem tudtak győzni. Választástörténeti összefoglalónkat a 2000-es évek elejéről folytatjuk.
A dél-alföldi városban 2000. december 3-án időközi polgármester- és képviselő választást tartottak, amely korábban nem látott koalíciót hozott létre. Rapcsákot a Fidesz és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség támogatta, míg a vele szemben induló Mucsi Imrét, az FKGP, az MDF, az MSZP, az SZDSZ, a MIÉP és a Munkáspárt. Az utóbbi jelölt egyébként a földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkára volt. A voksolás a korábbiakkal szemben roppant szoros lett, mivel Rapcsák 50,32, míg Mucsi 47,8 százalékot ért el, a képviselő-testületben a Fidesz abszolút többséget szerzett.
Sima Lázár sikerek
Rapcsák 2002-ben elhunyt így mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választáson már Lázár János indult. A 10 évvel ezelőtti parlamenti választáson a Fidesz–MDF közös lista 51,7, az MSZP pedig 31,81 százalékot kapott, míg a többi politikai erő az ötszázalékos küszöböt sem érte el a városban.
Az egyéni jelöltek versenye hasonlóan sima eredményt hozott, mivel Lázár a voksok 56,37 százalékát szerezte meg a városban, míg szocialista ellenfele csak 26,53 százalékot kapott.
Az őszi önkormányzati választáson országos szinten az MSZP tarolt, de a dél-alföldi városban akkor sem sikerült áttörést elérniük. Lázár a polgármester-választást a szavazatok 46,58 százalékával győzött, míg az MSZP-s Hernádi Gyula 39,11 százalékot kapott. A képviselő-testületben a Fidesz-MDF a mandátumok 50 százalékát szerezte meg.
A 2004-es európai parlamenti választás ismételten a korábbi tendenciák folytatását hozta a megyei jogú városban. A Fidesz a voksok 56,75 százalékát szerezte meg, míg az MSZP csak 25,13 százalékot kapott. A szocialisták súlyos vereséget szenvedtek Hódmezővásárhelyen és a 2002-es viszonylag jó eredményükhöz képest is visszaestek.
Őszöd hatott
A 2006-os parlamenti választáson a listás voksokat tekintve a Fidesz–KDNP 49,27, míg az MSZP 33,9 százalékot ért el. A baloldal egy picit javított 2002-es eredményén, de nagy áttörésnek ezt sem lehetett nevezni. Az egyéni képviselői választás lényegesen izgalmasabban alakult, mivel Lázár nem tudott győzni az első fordulóban, és a második körben az MSZP Balogh Jánosné független jelölt mögé állt be. A voksolás viszonylag szoros lett a városban, de a Fidesz jelöltje végül meggyőző fölénnyel diadalmaskodott.
Az őszi önkormányzati választásra a szocialisták támogatottsága vélhetően az őszödi beszéd hatására lényegesen visszaesett. Lázár a polgármesteri címet a szavazatok 72,16 százalékával szerezte meg, míg a képviselő-testületben a Fidesz–MDF szövetség 60,87 százalékos többséget szerzett. Ennek fényében jól látható, hogy a tavaszi viszonylag szoros eredmény többek között annak is volt köszönhető, hogy országosan az MSZP akkor volt a legerősebb párt.
A három évvel ezelőtti EP-választáson a Fidesz–KDNP 62,08, a Jobbik 15,75, míg az MSZP 12,3 százalékot ért el. Ezzel az eredménnyel a szocialisták még korábbi szerepléseiket is alulmúlták, és már középpárti súlyú szereplőnek sem mondhatták magukat Hódmezővásárhelyen.
Fellegvár
A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP listája 53,6 százalékot ért el, a Jobbik 22,44, az MSZP pedig 13,14 százalékot kapott. A szocialisták mélyrepülése tehát tovább folytatódott és ezzel végképp elvesztették az esélyüket arra, hogy akár a jobbközép párt közelébe érjenek. A szocialisták teljes marginalizálódása az őszi önkormányzati választáson teljesedett ki, amikor csupán egy képviselőt tudtak a helyi testületbe juttatni és polgármester-jelöltjük csak 8,27 százalékot ért el.
A 2000-es évek választásait ismételten a jobbközép pártok uralták és 2002 óta Rapcsákhoz hasonlóan Lázárt sem tudták egyszer sem megverni a szocialisták, vagy éppen független jelöltek. A 2002-es helyhatósági és a 2006-os parlamenti választáson tudták valamennyire megközelíteni, de akkor országos szinten az MSZP a „fénykorát” élte.
A dél-alföldi város a két évtized tükrében egyértelműen a jobboldal egyik legerősebb fellegvárának számít, és éppen ezért hatalmas siker lenne a baloldal részéről, ha esetleg győzne, de még egy egyharmados arány elérését is jó eredménynek tartanák.
