Médiamogulok titkos terve a kormány ellen

MNO, 2013. július 25., csütörtök 16:05, frissítve: csütörtök 19:50
Szabadon értelmezett hírekkel operáló hírműsort indít augusztus 20-án a Story4. A csatornát birtokló médiakonzorcium, a Sanoma Media Budapest azonban vélhetően riportnak álcázott kormányellenes műsorokat sugároz majd. Az MNO úgy tudja, mindezt a – tervezett – reklámadó miatt erőlteti a remek baloldali kapcsolatokkal bíró Szabó György Sanoma-vezér.

A napokban jelent meg a hír, hogy augusztus 20-án hírműsorral akar kitörni a bulvárkaranténből a Story4. Az Indexen megjelent cikkben megerősítik az iparági pletykákat,és egyben vázolja elképzeléseit a Sanoma Media Budapest kötelékében repülő csatorna vezérigazgató-helyettese, Borsány-Gyenes András. Állítja: egy-egy műsor hat-nyolc témát dolgozna fel alaposan, „riportosan”, részletesen bemutatva a hírek hátterét, megfogalmazása szerint az adás nem is a szó hagyományos értelmében vett híradó lenne, hanem információs magazinműsor.

Ígéri, hogy a megszokott hírműsoroknál sokkal szabadabban értelmeznék a híreket. Célközönségük Borsán-Gyenes szerint nem az értelmiség lenne, hanem „mindenki, aki szeretné tudni, hogy mi történik vele a mindennapjaiban, hogy az egyes hírek hogyan befolyásolják az életét. Ebbe bele kell férjen Angelina Jolie mellműtétje és az MNB újabb kamatcsökkentése is” – nyilatkozta az Indexnek a Hír24 című műsorról. A portál úgy tudja, hogy a formálódó stáb meghatározó alakja lesz például Bárdos András.

A luxusétteremben csiszolódó terv

Azonban a háttérműsornak is van háttere. Az „információs magazinműsor” tervezett startolása előtt mintegy két hónappal, június 25-én a budai Mezzo étteremben összejöttek egyes magyarországi médiavállalatok és -ügynökségek vezetői, az egymással egyébként rivalizáló társaságokat a reklámadó, pontosabban annak híre hozta össze – tudta meg az MNO. A megbeszélésen az Axel Springert Bayer József, a Mindshare-t Somlói Zsolt, a Mediaedge CIA-t Gulyás János, a TV 2-t Simon Zsolt, az Aegis Csoportot Schiffer Ferenc, az OMG-t Mező László, az RTL-t Dirk Gerkens, a Sanomát Szabó György, a PanMedia–IPG csoportot Bognár Tamás, az Initative Mediát Németh Béla, a Ringiert Mihók Attila képviselte. A társaság információink szerint öt témát tárgyalt meg, ebből három a reklámadóról szóló tárgyalások technikai részét érintette, kettő viszont direkt politikai természetű volt.

Az első a reklámpiacon tevékenykedő ügynökségek vállalása: lehetőleg nem helyeznek el hirdetéseket a jobboldali médiumokban, illetve a közmédiában. A hirdetésekből fenntartott médiában ezek az ügynökségek tulajdonképpen élet-halál urai, gyakorlatilag ők döntik el, hogy a cégek reklámjai hol jelenjenek meg. Ezzel a húzással a piac mindenhatóságát hirdető és óvó vállalatok saját elveikkel is szembe mennek, hiszen nem verseny vagy teljesítmény alapján hoznák meg döntésüket, hanem pártszimpátia alapján.

Ennek a lépésnek nem más volt a legerőteljesebb képviselője a megbeszélésen, mint Dirk Gerkens, az RTL Klub elnök-vezérigazgatója. Az évek óta a legbefolyásosabb médiaipari szereplőnek tartott szakember magatartása több szempontból aggályos. Milyen viszonyt vagy összefonódást feltételez – politikai attitűdtől függetlenül –, hogy a reklámokból élő televíziótársaság vezetője gyakorlatilag direktívát adhat a hirdetéseket elhelyező ügynökségeknek? És ez magyarországi specialitás vagy az európai médiabirodalom egészében bevett gyakorlat? Dirk Gerkens azonban egy sokkal elképesztőbb lépéshez is a támogatását adta.

A kormányról csak negatívan

A résztvevők arról döntöttek, hogy mostantól minden politikai kérdésben saját eszközeikkel a kormány ellenében foglalnak állást, nagy felületet adnak az ellenzéknek, és előnyben részesítik a kabinetet érintő negatív híreket. Vagyis itt már nemcsak a reklámpiac, hanem a közélet, ha úgy tetszik a választások befolyásolása a cél. Azaz felsejlik, hogy a vélt anyagi veszteség hatására a gyakran hivatkozott törvényesség és jogállamiság eszméje háttérbe kerül. Minderre magyarázatként szolgálhat, hogy úgy tudjuk: ennek a kormányellenes állásfoglalásnak a megbeszélésen a sanomás Szabó György volt a leghangosabb szószólója. A Moszkvában szerzett diplomával bíró Szabó – sajtóberkekben mindenki által tudott – remek szocialista kapcsolatokkal büszkélkedhet.

A médiaipari befolyás tekintetében állandó toplistás Szabó vezette Sanoma-birodalomhoz több mint hatvan termék tartozik a bulvár-, divat- és életmódlapoktól a magazinokon és a hírportálokon át a tévécsatornáig. Itt indul heteken belül – állítólag Hír24 néven – az új híradó, amelyet várhatóan több közéleti, oknyomozó, valóságfeltáró műsor követ. A terveket ismerve, szakmai körökben többekben felmerült a kérdés, hogy egy bulvárcsatorna miért költ a köztudottan legdrágább műfajú produkciókra, úgy hogy nem egyszerűen a nyereség, de még a megtérülés is bizonytalan. A válasz valószínűleg ott van a Sanoma-vezér által szorgalmazott akcióban, ehhez pedig a magazinok receptjei mellé új, politikabarát médiafelületek kellenek.

A június 25-ei megbeszélést követően Szabó György egy öt lépésből álló akciótervet is eljuttatott a meghívottaknak. Az egyeztetésen Gulyás János (Mediaedge CIA), Schiffer Ferenc (Aegis-csoport), Mező László (OMG), Bognár Tamás (PanMedia–IPG csoport) és Németh Béla (Initiative Media) passzív álláspontot képviselt.

A reklámadó

A reklámadó tervezett bevezetéséről Orbán Viktor május 22-én Brüsszelben beszélt először újságíróknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium május 24-én tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát a honlapján. A kommunikációs iparágat tömörítő szakmai szervezetek ezután egyeztetést javasoltak a kormánynak.

Az egyeztetéseket Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja. A törvényjavaslat munkapéldánya szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedne, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1–5 milliárd forint között részre 1, az 5–10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre 20 százalék lenne.

Európában nem példa nélküli a reklámadó, államonként eltér a mértéke, van, ahol 3, van, ahol 20 százalékot ér el. Lengyelországban 20, Moldovában 10, Ukrajnában 4, Ausztriában 5, és Pakisztánban 10 százalékos.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vélemény
Több Európa, kevesebb Amerika
Hegyi Gyula
Magyarországnak számos okból elemi érdeke az unió megmaradása.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - 130 db

A hozzászólások mutatása