Médiamogulok titkos terve a kormány ellen

MNO, 2013. július 25., csütörtök 16:05, frissítve: csütörtök 19:50
Szabadon értelmezett hírekkel operáló hírműsort indít augusztus 20-án a Story4. A csatornát birtokló médiakonzorcium, a Sanoma Media Budapest azonban vélhetően riportnak álcázott kormányellenes műsorokat sugároz majd. Az MNO úgy tudja, mindezt a – tervezett – reklámadó miatt erőlteti a remek baloldali kapcsolatokkal bíró Szabó György Sanoma-vezér.

A napokban jelent meg a hír, hogy augusztus 20-án hírműsorral akar kitörni a bulvárkaranténből a Story4. Az Indexen megjelent cikkben megerősítik az iparági pletykákat,és egyben vázolja elképzeléseit a Sanoma Media Budapest kötelékében repülő csatorna vezérigazgató-helyettese, Borsány-Gyenes András. Állítja: egy-egy műsor hat-nyolc témát dolgozna fel alaposan, „riportosan”, részletesen bemutatva a hírek hátterét, megfogalmazása szerint az adás nem is a szó hagyományos értelmében vett híradó lenne, hanem információs magazinműsor.

Ígéri, hogy a megszokott hírműsoroknál sokkal szabadabban értelmeznék a híreket. Célközönségük Borsán-Gyenes szerint nem az értelmiség lenne, hanem „mindenki, aki szeretné tudni, hogy mi történik vele a mindennapjaiban, hogy az egyes hírek hogyan befolyásolják az életét. Ebbe bele kell férjen Angelina Jolie mellműtétje és az MNB újabb kamatcsökkentése is” – nyilatkozta az Indexnek a Hír24 című műsorról. A portál úgy tudja, hogy a formálódó stáb meghatározó alakja lesz például Bárdos András.

A luxusétteremben csiszolódó terv

Azonban a háttérműsornak is van háttere. Az „információs magazinműsor” tervezett startolása előtt mintegy két hónappal, június 25-én a budai Mezzo étteremben összejöttek egyes magyarországi médiavállalatok és -ügynökségek vezetői, az egymással egyébként rivalizáló társaságokat a reklámadó, pontosabban annak híre hozta össze – tudta meg az MNO. A megbeszélésen az Axel Springert Bayer József, a Mindshare-t Somlói Zsolt, a Mediaedge CIA-t Gulyás János, a TV 2-t Simon Zsolt, az Aegis Csoportot Schiffer Ferenc, az OMG-t Mező László, az RTL-t Dirk Gerkens, a Sanomát Szabó György, a PanMedia–IPG csoportot Bognár Tamás, az Initative Mediát Németh Béla, a Ringiert Mihók Attila képviselte. A társaság információink szerint öt témát tárgyalt meg, ebből három a reklámadóról szóló tárgyalások technikai részét érintette, kettő viszont direkt politikai természetű volt.

Az első a reklámpiacon tevékenykedő ügynökségek vállalása: lehetőleg nem helyeznek el hirdetéseket a jobboldali médiumokban, illetve a közmédiában. A hirdetésekből fenntartott médiában ezek az ügynökségek tulajdonképpen élet-halál urai, gyakorlatilag ők döntik el, hogy a cégek reklámjai hol jelenjenek meg. Ezzel a húzással a piac mindenhatóságát hirdető és óvó vállalatok saját elveikkel is szembe mennek, hiszen nem verseny vagy teljesítmény alapján hoznák meg döntésüket, hanem pártszimpátia alapján.

Ennek a lépésnek nem más volt a legerőteljesebb képviselője a megbeszélésen, mint Dirk Gerkens, az RTL Klub elnök-vezérigazgatója. Az évek óta a legbefolyásosabb médiaipari szereplőnek tartott szakember magatartása több szempontból aggályos. Milyen viszonyt vagy összefonódást feltételez – politikai attitűdtől függetlenül –, hogy a reklámokból élő televíziótársaság vezetője gyakorlatilag direktívát adhat a hirdetéseket elhelyező ügynökségeknek? És ez magyarországi specialitás vagy az európai médiabirodalom egészében bevett gyakorlat? Dirk Gerkens azonban egy sokkal elképesztőbb lépéshez is a támogatását adta.

A kormányról csak negatívan

A résztvevők arról döntöttek, hogy mostantól minden politikai kérdésben saját eszközeikkel a kormány ellenében foglalnak állást, nagy felületet adnak az ellenzéknek, és előnyben részesítik a kabinetet érintő negatív híreket. Vagyis itt már nemcsak a reklámpiac, hanem a közélet, ha úgy tetszik a választások befolyásolása a cél. Azaz felsejlik, hogy a vélt anyagi veszteség hatására a gyakran hivatkozott törvényesség és jogállamiság eszméje háttérbe kerül. Minderre magyarázatként szolgálhat, hogy úgy tudjuk: ennek a kormányellenes állásfoglalásnak a megbeszélésen a sanomás Szabó György volt a leghangosabb szószólója. A Moszkvában szerzett diplomával bíró Szabó – sajtóberkekben mindenki által tudott – remek szocialista kapcsolatokkal büszkélkedhet.

A médiaipari befolyás tekintetében állandó toplistás Szabó vezette Sanoma-birodalomhoz több mint hatvan termék tartozik a bulvár-, divat- és életmódlapoktól a magazinokon és a hírportálokon át a tévécsatornáig. Itt indul heteken belül – állítólag Hír24 néven – az új híradó, amelyet várhatóan több közéleti, oknyomozó, valóságfeltáró műsor követ. A terveket ismerve, szakmai körökben többekben felmerült a kérdés, hogy egy bulvárcsatorna miért költ a köztudottan legdrágább műfajú produkciókra, úgy hogy nem egyszerűen a nyereség, de még a megtérülés is bizonytalan. A válasz valószínűleg ott van a Sanoma-vezér által szorgalmazott akcióban, ehhez pedig a magazinok receptjei mellé új, politikabarát médiafelületek kellenek.

A június 25-ei megbeszélést követően Szabó György egy öt lépésből álló akciótervet is eljuttatott a meghívottaknak. Az egyeztetésen Gulyás János (Mediaedge CIA), Schiffer Ferenc (Aegis-csoport), Mező László (OMG), Bognár Tamás (PanMedia–IPG csoport) és Németh Béla (Initiative Media) passzív álláspontot képviselt.

A reklámadó

A reklámadó tervezett bevezetéséről Orbán Viktor május 22-én Brüsszelben beszélt először újságíróknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium május 24-én tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát a honlapján. A kommunikációs iparágat tömörítő szakmai szervezetek ezután egyeztetést javasoltak a kormánynak.

Az egyeztetéseket Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja. A törvényjavaslat munkapéldánya szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedne, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1–5 milliárd forint között részre 1, az 5–10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre 20 százalék lenne.

Európában nem példa nélküli a reklámadó, államonként eltér a mértéke, van, ahol 3, van, ahol 20 százalékot ér el. Lengyelországban 20, Moldovában 10, Ukrajnában 4, Ausztriában 5, és Pakisztánban 10 százalékos.

 

hirdetés
G-Közép
És akkor Schiffer András leverte Vona Gábort
Gazda Albert
A történelem ideges mostanában, konszolidáció egy ideig nem lesz, jönnek az újabb kihívások.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - 130 db

A hozzászólások mutatása