Kovács András
Kovács András

Bajnai Gordon alapítványa dolgozatot készített arról, hogy az új, 106 egyéni választókerületes rendszerben hogyan lehetne 2014-ben választásokat nyerni. A közel százoldalas tanulmány szerint három megoldás van a szövetségi indulásra: közös vagy koordinált indulás, esetleg egy választási párt alakítása.

A választási elemzés most nem foglalkozott azzal, hogy az új szisztéma éppen melyik politikai oldalnak kedvez, szemben az erre épülő alaptanulmánnyal, amelyről az mno.hu is bebizonyította, hogy politikailag motivált torzításokat tartalmaz. Ennek ellenére, ha részletesen áttanulmányozzuk a mellékelt térképet, akkor ismételten elképesztő csúsztatásokra lehet bukkanni.

Furcsa budapesti számok

Az elemzésben 16 olyan körzetet azonosítottak be, ahol a baloldal mindenképpen nyerni fog, míg a valóságban ennél jóval több van, ha jobban megnézzük a térképet. Többek között Budapesten 12 biztos baloldali körzetet prognosztizálnak Szigetváriék, míg olyan választókerületeket ahol 2002-ben és 2006-ban is sima MSZP–SZDSZ siker volt valamilyen oknál fogva nem vonja be ebbe a körbe. Erre a legjobb példa a XVI. és a XIV. kerület egy részéből létrejött új körzet, ahol az MSZP 2002-ben és 2006-ban is simán győzött a Fidesszel szemben, és még SZDSZ-es szavazatokra sem volt szüksége.

A Haza és Haladás Alapítvány által készített választási térkép
A Haza és Haladás Alapítvány által készített választási térkép

 

A választókerületek új kiosztása meglepően jó lett az új szisztémában, de Budapesttől érdemes lenne egy körzetet elvenni, amit Csongrádnak kellene adni – ismertette az MNO kérdésére Kóczy Á. László, aki két szerzőtársával készített egy tanulmányt, amelyben népességi szempontból vették górcső alá a 2014-ben életbe lépő új választási rendszert. Úgy látják, szerencsésebb lett volna régiók szerint leosztani a körzeteket, mivel az még arányosabb rendszert hozott volna.

Ennél is érthetetlenebb, hogy a XII. és a II. kerületből létrejött új választókerületet milyen alapon sorolták be stabil jobboldali körzetnek. Ha az MSZP és az SZDSZ szavazóit összeadjuk, akkor 2002-ben közel négy százalékkal voltak többen mint a fideszesek, míg 2006-ban a Fidesz–KDNP csupán egy százalékkal kapott több szavazatot, mint a balliberális oldal, és ebbe az MDF szavazók vélhetően baloldalra való szavazását nem is számítottuk bele.

Összességében Budapesten az látszik, hogy az elemzés valamilyen oknál fogva a valósnál jóval erősebbnek tüntette föl a Fideszt, mint amilyen erővel valójában is rendelkezett a korábbi választásokon. Szigetváriék szándéka ezzel talán az lehetett, hogy így mozgósítsa a korábbi szocialista szavazókat a fővárosban, de az eljárás mindenképpen csúsztatásnak tekinthető.

Csúsztatások

Másik példánk Komárom-Esztergom megye, ahol a tanulmány csupán egy biztos körzetet ad a baloldalnak, míg kettőt átbillentendőnek tart. A tatabányai körzet kapcsán nem lehet vitába bocsátkozni, mivel a mostani kormánypártok 2010-ben is csak 46 százalékos listás eredményt értek el. Ezzel szemben a másik két választókerületben 2002-ben és 2006-ban is nagyon simán győzött az MSZP ráadásul, ha az SZDSZ eredményeit is beszámítjuk, akkor a balliberális erők már 50 százalék fölött állnak. Ennek alapján billegőnek nevezni ezt a két körzetet elég furcsának hat.

Szigetvári Viktor, a Bajnai-szervezet kurátora, az MSZP egykori kampányfőnöke állítja, hogy nem folyik külföldről pénzelt politikai alternatívaképzés azáltal, hogy a Clintonhoz közeli Center for American Progress, melynek létrehozásában közreműködött Soros György üzletember is, komoly milliókat öl a Haza és Haladás Alapítványba.

Ebben az esetben is a fővárosihoz hasonló motivációk állhattak a háttérben, mivel tudvalévő, hogy a megye 1994 óta számított az MSZP egyik legerősebb bázisának és csak 2010-ben szenvedtek itt súlyos vereséget, bár annak mértéke a legkisebb volt. Az egyik legjobb példa Szigetváriék csúsztatására az újonnan kialakított szigetszentmiklósi körzet, ahol 2002-ben és 2006-ban a Fidesz még 35 százalékot sem kapott, és 2010-ben is csak 46 százalékot. Mindezek alapján ezt a körzetet sem minősítették biztos baloldalinak.

Jól látszik, hogy a Bajnai-féle alapítvány mostani tanulmányát sem tudta úgy elkészíteni, hogy teljes mértékben mentes legyen a politikai motivációktól. Az elemzés célja a baloldali egység kikényszerítése a közös választási indulás révén, amelynek a motorja egyes-egyedül a Haza és Haladás Alapítvány és Bajna Gordon lehet. A volt miniszterelnök kapcsán pedig érdemes emlékeztetni mindenkit arra, hogy eddig egyetlen parlamenti választáson sem indult még.