Drámai folyamat

Ötvenezer gyerek tűnt el a rendszerből

Farkas Melinda, 2016. február 11., csütörtök 10:01, frissítve: csütörtök 12:37
A gyermekvédelmi hatáskörök 2013-as átalakítása óta – amióta a jogkörök jelentős része a jegyzőktől a járásokhoz került – ötvenezerrel csökkent a veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma, vagyis ennyivel kevesebben kapnak segítséget a gyermekjóléti szolgálatoktól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzéséből. Az elmúlt két évben a települések négyötödén nem volt helyben elérhető a gyermekjóléti szolgálatok gondozási tevékenysége.

A most nyilvánosságra hozott adatok szerint 2014-ben 139 ezer gyermeket tartott veszélyeztetettként nyilván a gyermekvédelmi rendszer. A számok drámai folyamatot takarnak: 2012-ben még 190 ezer, 2011-ben pedig 200 ezer gyermek minősült veszélyeztetettnek, vagyis három év alatt 30 százalékkal, 60 ezer fővel csökkent azoknak a gyereknek a száma, akiket kiemelt figyelemmel kísérnek és gondoznak a gyermekjóléti szolgálatok. A védelembe vett gyerekek száma is hasonló arányban csökkent, három év alatt 29 ezerről 22 ezerre apadt a számuk. (A veszélyeztetettségnek az olyan magatartás vagy mulasztás következtében kialakult állapotot nevezzük, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ha a gyámhivatal nemcsak veszélyeztetettnek minősíti, de védelembe is veszi a gyereket, akkor ezzel annak családját kötelezi a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésre – a szerk.)

Az adatok természetesen nem azt jelzik, hogy két év alatt drasztikusan csökkent volna a bántalmazott vagy elhanyagolt gyermekek száma. Ellenkezőleg, a hatáskör-átcsoportosítások és átszervezések káros hatásait mutatják. A járási rendszer 2013. évi bevezetésével ugyanis valamennyi gyermekvédelmi hatáskör – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megítélésén és a hátrányos helyzet megállapításán kívül – a jegyzőktől a járási gyámhivatalokhoz került. A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata lett a gyermekjóléti szolgálat fenntartása, amelynek elsődleges szerepe van a gyermekeket veszélyeztető problémák megelőzésében, illetve megoldásában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Gyermekesély című kiadványában azonban rámutat: a gyermekjóléti szolgálatok országos lefedettsége 2014-ben ugyan közel 99 százalékos volt, ám a szolgálatok gondozási tevékenységéhez csak a települések ötödén lehetett helyben hozzáférni. A többi 2351 település egy részén csak heti egy-két alkalommal volt elérhető a gyermekjóléti szakember, máshol pedig az érintett családoknak kellett egy másik településre utazniuk a gondozásért cserébe, ami egy elhanyagoló vagy bántalmazásban élő családtól finoman szólva is magas elvárásnak tűnik. 2014-ben 643 gyermekjóléti szolgálat működött országszerte, 2005-ben még közel 1500.

A kutatók megjegyzik, a rendszer látóköréből kikerült több mint 50 ezer gyermek esetében felmerülhet a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség kérdése. A legnagyobb veszélyben a kistelepüléseken élő, veszélyeztetettségnek kitett gyermekek vannak, hiszen a helyben nem vagy csak korlátozottan hozzáférhető gyermekjóléti ellátás mellett sok esetben még a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb szereplői (óvoda, iskola, orvos) sem elérhetők. Előfordulhat, hogy a gyermek lakóhelyéhez képest egy másik településre jár iskolába, amely egy harmadik település gyermekjóléti szolgálatának tehet jelzést – jegyzi meg a KSH.

Halmozódnak a problémák

A 2014-ben a gyermekjóléti szolgálatok látókörébe került, mintegy 140 ezer veszélyeztetett kiskorúnál az esetek 62 százalékában a környezeti problémát jelöltek meg a veszélyeztetettség fő okaként. A kiskorúak 5 százaléka bántalmazás, 17 százaléka elhanyagolás miatt volt veszélyeztetett. A környezeti gondokon belül a nevelési problémák (21 százalék), a szülők és a család életvitele (21 százalék), valamint a családi konfliktus (13 százalék) voltak a veszélyeztetettség vezető okai. Az alapproblémákhoz szinte minden esetben egyéb veszélyeztető tényező is járult, így egy-egy gyermeknél átlagosan három problémát regisztráltak a szakemberek.

A veszélyeztetettség észleléséhez és a probléma orvoslásához a gyermekjóléti szolgálatok mellett az egyéb szakemberek jelzései is nélkülözhetetlenek. A szolgálatok jelzőrendszert működtetnek, együttműködve többek között az óvodákkal, iskolákkal, háziorvosokkal, rendőrséggel. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak feladata a gyermek veszélyeztetettségének figyelése és kezelése, különösen a gyermek bántalmazásának, elhanyagolásának feltárása. A jelzőrendszer tagjai közül évek óta a legtöbb problémát az óvodák, iskolák észlelik, az összes jelzés körülbelül 40 százaléka tőlük származik. Nagyjából minden harmadik jelzést az önkormányzatok jegyzői küldik. A védőnőktől csupán a jelzések 7,5 százaléka, míg az állampolgároktól négy százaléka érkezik. A szolgálatokkal történő kapcsolatfelvétel 2014-ben minden második gyermek esetében a jelzőrendszer kezdeményezésére indult. Ez 2010-ben még csak minden harmadik gondozási esetre volt jellemző, vagyis egyre nagyobb a felelősség az iskolán és az orvosokon.

Borsod, Nógrád, Baranya

A legtöbb veszélyeztetett gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (rgyk) részesülők közül kerül ki. Ilyen ellátásra több mint 494 ezer gyermek (minden ötödik kiskorú) és fiatal felnőtt volt jogosult 2014-ben. A kedvezményre azok a gyerekek jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát, egyedülálló szülő vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 140 százalékát. Az országos átlagot jelentősen meghaladó számban élnek rgyk-ra jogosult gyerekek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, négy-ötször annyian, mint Budapesten. A leghátrányosabb helyzetű megyékben minden harmadik gyermek támogatásra szorul.

A veszélyeztetett gyerekek aránya Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád és Baranya megyében a legszámottevőbb. A kiskorúak problémás viselkedése miatti veszélyeztetettség a nagyobb településekre jellemző inkább, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Budapesten jelenik meg nagyobb arányban. A gyermekek egészségi problémái a fejlettebb térségekben, elsősorban Pest és Veszprém megyében okoznak a leggyakrabban veszélyeztetettséget.

A KSH megjegyzi: a gyermekjóléti rendszer sikerességének egyik fokmérője lehet, hogy míg ezerből 81 gyermek veszélyeztetett, addig ezerből csak 13 kiskorú védelembe vett. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében az 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt vesznek az átlagnál több gyereket védelembe. Hajdú-Bihar és Baranya megyében a gyermekek által elkövetett bűncselekmények, illetve utóbbiban a kiskorúak bántalmazása miatti védelembe vétel is az országos átlagot jóval meghaladó mértékű.

Mostantól minden más lesz?

Idén januártól a család- és gyermekjóléti szolgáltatás működtetése minden településen kötelező önkormányzati feladat lett, és minden járási székhelyen gyermekjóléti központot kell létrehozni, amely a szolgálatok működését összefogja, ellenőrzi. Eddig 48 gyermekjóléti központot finanszírozott az állam, ezek számát januártól megötszörözték. A változtatás célja a gyermekvédelem megerősítése, a párhuzamos ügyek egyesítése, a veszélyben lévő gyermekek hatékonyabb kiszűrése.

Évekig tartó szenvedés

Az elmúlt években több olyan gyermekbántalmazási ügy került napvilágra, amelyek felszínre hozták a gyermekvédelmi jelzőrendszer súlyos hiányosságait. Mindegyik esetben csak hosszú évek szenvedése után emelték ki a gyermekeket a bántalmazó családból. Mind közül talán a szigetszentmiklósi eset volt a legmegrázóbb. K. Rudolf és felesége, Andrea a vád szerint rendszeresen kínozták és megerőszakolták lányukat és két fiukat (8, 9, illetve 10 évesek). Székely László ombudsman jelentése szerint a gyermekek szenvedése többek között azért húzódhatott el évekig, mert a gyermekjóléti szolgálat szakemberhiánnyal küzdött, és a jelzőrendszer tagjai között nem volt érdemi együttműködés. A bíróság elsőfokú ítéletében egyébként csak kiskorú veszélyeztetésében találta bűnösnek a szülőket, szexuális erőszakban nem. Előbbiért két évet kaptak, de már szabadlábon vannak. Szintén sokkolta a közvéleményt az a tavaly áprilisi eset, amikor egy 11 éves kislétai gyermekről derült ki, hogy szülei embertelen körülmények között, egy éven át bezárva tartották. Szobájában fűtés és villany sem volt, csak egy matrac és egy bili. A szülők nem tagadták, hogy a kislányt rendszeresen bezárták. Az ombudsman vizsgálata szerint a jelzőrendszer tagjai és a családgondozó azért nem cselekedett, mert nem észlelte a gyermek veszélyeztetett helyzetét.

(T. Á.)


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 11.

hirdetés
hirdetés
Tollhegyen
Tesco-kiskirályság
Pilhál György
A gazdákkal szembeni Tesco-tempó csak a jéghegy csúcsa, jóval több van ennél a gátlástalan cég lajstromán.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása