Bucsy Levente
Bucsy Levente

Éves közmeghallgatást tartott a Budavári Önkormányzat vezetése, ami ezúttal sokkal többnek ígérkezett, mint a szokásos „király–paraszt találkozók”, hiszen a Várkert bazárt, a hozzá (is) kapcsolódó közlekedés-fejlesztési terveket, illetve a most készülő 25 éves vári fejlesztési koncepciót tették asztalra.

Potzner Ferenc-interjú


Építészet és művészettörténet szempontjából aligha van ma Magyarországon, aki jobban ismerné a Várnegyedet Potzner Ferencnél. Ő a rendszerváltozáskor találkozott először a vári rehabilitáció feladatával. A Középület-tervező Zrt. szűk 300 millió forintból végzi el az összesen 8,5 milliárd forint értékű, teljes mértékben uniós forrásból megvalósuló beruházás felmérését, a bontási és kivitelezési, illetve a tenderterveket. A neves építésszel még novemberben töprengtünk a Vár jövőjéről.

Röviden a legközvetlenebb előzményekről: a 2011-es év elején meghirdetett Új Széchenyi-terv fókuszában hirdette meg a második Orbán-kormány, hogy szívügyének tekinti a Várkert bazár és a Várnegyed sorsának rendezését. Az előírások szerint ki is írták a szükséges közbeszerzéseket, amelyek végén, idén márciusban a Sándor-palota ezredfordulós felújításánál már bizonyított Potzner Ferenc-féle Közti-csapatot hirdették ki győztesnek mind a Várkert bazár – a közösségi közlekedési fejlesztéssel –, mind a „25 éves terv” tárgyában.

Nem szólhat bele a pénz

– A feladatok koordinálását kormánybiztosként vette át Zumbok Ferenc a tavalyi év derekán, november 8-án pedig kormányhatározat hirdette ki a határidőket az egyes folyamatokhoz – idézte a történéseket a csütörtök esti tájékoztatón Nagy Gábor Tamás várkerületi polgármester, kiemelve hogy az önkormányzat 1996 óta következetesen foglal állást a fejlesztéssel kapcsolatban. – Akkor kezdeményeztük, hogy vegyék fel a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé a bazárt. Novemberben a kormány döntésével foglalt állást amellett, hogy a Duna menti épületegyüttesnek 2014. március 30-áig meg kell újulnia. Az önkormányzat javasolta, hogy ez állami irányítással történjen, ne vállalkozói tőke határozza meg, hogy mi épüljön itt, és a határozatból kiolvasható, hogy a fejlesztési miniszter feladata, hogy a felújítási forrásokat állami, illetve EU-s pénzekből megteremtse – szögezte le a városrész vezetője.

Idézett Zumbok Ferenc is eljött a krisztinavárosi eseményre, hogy részletezze, a kormányzat a szakma jelentős részével egyetértésben miként képzeli el a bazár leendő szerkezetét.

Képek: Potzner Ferenc – Közti Zrt.; Látványterv: Zoa (2011)
Képek: Potzner Ferenc – Közti Zrt.; Látványterv: Zoa (2011)


– Az elmúlt húsz évben gyakorlatilag annyi történt a bazárral, hogy egy alkalommal Demszky Gábor kiállt, és lefényképeztette magát a tetőn, hogy márpedig ők hamarosan intézkedni fognak. Az Új Széchenyi-tervig kellett váni, illetve a huszonnegyedik óra után született kormányhatározatig.

Értékek kapuja, kreativitás háza

Bemelegítésképp történelmileg hűséges rekonstrukcióról, több száz férőhelyes, háromszintes mélygarázsról beszélt, illetve egy körülbelül 1600 négyzetméter körüli rendezvénytérről és az egész akadálymentes összekötéséről a Duna partjával. – Az ötvenes években, amikor arról volt szó, hogy Rákosiék feljönnek a palotába, akkor hermetikusan elzárták az egész palotanegyedet, gyakorlatilag egy zárvány alakult ki, amit most fel fogunk oldani. Eddig a turisták háromnegyed–két órát töltöttek a Várban és csak átszaladtak rajta, de ezzel az építészeti megoldással körüljárható lesz az egész negyed.

A közmeghallgatáson Nagy Gábor Tamás polgármester bemutatta a kerületieknek az új rendőrkapitányt, az új jegyzőt és helyettesét, illetve arról is beszélt, hogy az önkormányzati törvény életbe lépésével a kerületi iskolák állami fenntartásba, az épületek viszont önkormányzati gyámság alá kerülnek. A kerület szakrendelője is úgy tűnik, marad a Vár kezében, a parkoltatást pedig megkapják pluszfeladatként. A járások 2013-as bevezetésével az I. kerület külön járás lesz, miközben mélységeiben változik a főváros és a kerületek feladatmegoszlása. A kerület déli végében elhelyezkedő Rudas fürdő októberre készül el, a Széll Kálmán tér fővárosi felügyeletű megújítása pedig hamarosan elindul. A Vár alatt húzódó barlangrendszerre uniós pénzt nyert a helyhatóság, közösen a Duna-Ipoly Nemzeti parkkal, 300 millióból teljesen feltérképezték 3D-ben az üregrendszert, és rengeteg javítási munkát elvégeztek, jövő hétre átadási ceremóniát is ígért Nagy Gábor Tamás. A Batthyány tér felújítását úgy tervezik, hogy a Szent Anna-templom felőli, déli felét leválasztják a közösségi közlekedésből, és a Kölcsey-szobor felőli északi részen kisebb buszforduló létesül majd.





Zumbok Ferenc szerinte legalább ennyire fontos a funkcionalitás, melyet soha nem sikerült eltalálni. Megnyitásakor próbálkoztak kereskedelemmel, vendéglátással, nem sikerült. Aztán jött az Ifipark időszaka, a másik szélsőség, de hát nem is arra találták ki a Várkert bazárt, hogy esetenként tízezer ember „végre valahára” rockot hallhasson. A jövő a kormánybiztos szerint az lesz, hogy egy gasztronómiai–kulináris, kulturális központ lesz, dél felől a „magyar értékek kapujával”, tehát magaskultúrával, luxusétteremmel, északról pedig kortárs „kreativitás házával” és a fiatalok számára hozzáférhető kiszolgálóhelyekkel. A részletek kitalálásáig van még idő, de annyit még elmondott Zumbok, hogy az egyik, part felé nyíló kabinban például egy XIX. századi korhű ötvösműhely üzemelhet majd.

Zumbok Ferenc kormánybiztost a Lánchíd Rádió is kérdezte a közelgő Várkert bazárt és környékét érintő rekonstrukcióról.



Elektromos buszok, egyszintű Lánchíd utca

A napokban slágertéma a BKV hajójárata, amelynek a rajzokon már most megvan az Ybl téri kikötője. A közlekedési átalakítással külön csapat foglalkozik, mert a várhatóan megemelkedő turistaszám vonatkozásában nem csak egy pórázon úszkáló tömbről van szó. Márciusra elkészült egy részletes megvalósíthatósági tanulmány első változata, majd mivel a 13,66 milliárd forint végösszegű átalakítás átnyúlik a következő pénzügyi EU-ciklusba, továbbgondolták a terveket, így lett gyakorlatilag teljes a 23,69 milliárdosra hízott dokumentáció. Ebben a Clark Ádám tér, Erzsébet híd, Széll Kálmán tér háromszögre részleges burkolatszintezést (Lánchíd utca), járműparkcserét (elektromos buszok) és forgalomcsillapítást (alsó és felső rakpart) javasolnak, megújítva a majdan félbe is vágott Batthyány teret, a Szent György teret és a Palota utat. Két fontos szempontot vettek figyelembe a tervezők: a környezetbarát fejlesztést és a Vár minél több irányból való, akadálymentes megközelíthetőségét.


Mivel a felszínekből folyamatosan egyre többet kívánnak elvenni az autóktól, számos mélygarázshelyszínt papírra vetettek az Európa ligettől a Lovas utcán át a Hilton alatti térrészig, illetve Dózsa-szobornál és a Csikós-udvarnál.

A beszámolók alkalmával Aczél Péter kerületi főépítész is megnyilvánult, egyrészt dicsérte a már meglévő Közti-terveket, másrészt azt boncolgatta, milyen jó is lesz majd, ami kivirágzik a Várban a „visszakoronásított” kupolával, illetve például a sok, egyelőre kihasználatlan patinás épülettel, külön említve a most nem eléggé kiaknázott vonzásközpontokat: a Kapisztrán teret, a hegy déli csücskét, valamint a Dísz tér, Sándor-palota környékét. A 25 éves koncepció elkészítési határideje trappol felénk, még a nyáron kiadja a Közti Zrt. Mint Aczél mondja: száz éve nem tettek ilyen jót a Várral, mint ami most következik. Meglátjuk.