Rogán Antal kedden az államadósságról szóló parlamenti vitanapon felidézte, hogy a 2002-es kormányváltáskor 8300 milliárd forint volt az adósság, majd nyolc év alatt 20 ezer milliárdra nőtt, a GDP 52-53 százalékáról 80 százalék fölé emelkedett. Megjegyezte, hogy az államadósság nem 2002, hanem 2006 után nőtt igazán drasztikus mértékben, vagyis a hitelek döntően nem jóléti intézkedéseket szolgáltak.
Parázsvita – A többi felszólaló
Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok. Vona Gábor közölte, fenntarthatatlan a magyar adósságpálya, ezért az ellenzéki párt tárgyalásos úton újrarendezné az államadósságot.
A kereszténydemokraták pedig úgy vélik, 2002-ig minden politikai erő arra törekedett, hogy az ország kilábaljon az államadósságból, ám akkor „egy cinikus pártpolitikai megfontolás, a szavazatvásárlás érdekében ezt a konszenzust a posztkommunista utódpárt felrúgta”.
Gyurcsány Ferenc szerint az államadósság növekedésével összefüggésben az első Orbán-kabinetnek, a Medgyessy-kormánynak és az első Gyurcsány-kormánynak kell önvizsgálatot tartania, amiért 1900 milliárd forinttal többet költöttek a költségvetés alappályájához képest.
A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a környező országok – nemegyszer baloldali – kormányai mind felelősebbek voltak az MSZP vezette kabineteknél, Szlovákiában és Csehországban az államadósság szintje 40-45 százalék, Lengyelországban 50 és 60 százalék között alakult GDP-arányosan 2002 és 2010 között, ráadásul kisebb volt a devizahitelek aránya is. Hasonló államadóssági szintnél Magyarországon – még a gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett is – gond nélkül lehetne emelni a pedagógusok, a közalkalmazottak bérét – jegyezte meg Rogán Antal.
A 2008-as IMF-hitel is közrejátszott az államadósság növekedésében
A frakcióvezető kiemelte, hogy az államadósság növekedésében szerepet játszott a 2008-as IMF-hitel is, amelyet szerinte a szocialisták tudatosan időzítettek úgy, hogy azt a jelenlegi kormánynak kelljen visszafizetnie 2014 márciusáig. Értékelése szerint az MSZMP után az MSZP is úgy adósította el az országot, hogy a hitelek visszafizetése ne őt, hanem az utódját terhelje, minimálisra szűkítve a jobboldali kormányok mozgásterét.
Rogán Antal szerint ebből adódóan az Orbán-kormány első két évét az adósságcsökkentés határozta meg. Amíg az államadósság mértéke még 2009-ben, a Bajnai-kormány alatt is növekedett, az elmúlt két évben 4 százalékkal csökkent – jelentette ki.
Mint azt lapunk megírta, teljes fronton fölvette a küzdelmet a devizaadóssággal a második Orbán-kormány mind a lakossági, mind az állami szférában. A kabinet megkezdte az államadósság deviza részének törlesztését, a devizahitelesek számának a csökkentése már több mint két éve tart, míg most az önkormányzati adósság átvételével tovább folytatódik ez a tendencia.
Tavaly nyár óta nem mért mélypontra csökkent a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása (CDS) is néhány hete a londoni piacon. Minél alacsonyabb egy ország CDS-felára, annál kevésbé számít kockázatosnak.
Még súlyosabb következmények lettek volna
Szerinte az csak „elméletileg járható út” lett volna, hogy törlesztés helyett az adósság rendezését kérjék a hitelezőktől, de ennek súlyosabbak lettek volna a következményei „az államadósság elleni harcnál”. Hozzátette, hogy a Fidesz-kormány a családok terhelése helyett a bankokra és a multinacionális vállalatokra is kiterjesztette a közteherviselést. Mindezt úgy – folytatta –, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása óta először a hiány 3 százalék alá csökkent, így kiszabadulhat az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.
A frakcióvezető arra is kitért, hogy az elmúlt két évben olyan alkotmányos szabályokat hoztak, amelyek meggátolják az adósság újbóli növekedését.
Rogán Antal beszélt az önkormányzatok adósságának átvállalásáról is. Szerinte indokolt, hogy az állam – miután az előző ciklusban folyamatosan csökkentette a finanszírozásukat – megtegye az első lépéseket az önkormányzati adósság rendezéséért.
Hová került a pénz?
A Kit terhel a felelősség – az államadósságról és annak okairól címmel rendezett vitanapon először Matolcsy György ismertette a kormány álláspontját a parlamentben. Hogyan történhetett ez meg velünk, magyarokkal, hogyan kerülhettünk bele ebbe a csapdába? – tette fel a kérdést Matolcsy. Elmondta, a rendszerváltás előtt már megkezdődött az ország eladósítása, először csak egy 4 milliárd dolláros hitelfelvétellel, de a kamathógolyó csak egyre nagyobb lett. A rendszerváltás idején összeülő ellenzéki kerekasztal olyan megállapodást kötött, amelyben rögzítették: többet nem adósíthatnak el bennünket olyan módon, mint korábban.
Az első Orbán-kormány idején még sikerült az adósságcsökkentés, ezt követően azonban eladósították a vállalkozásokat, a családokat. Minél jobban eladósodsz, annál jobban élhetsz, sugallták a baloldali, liberális hangok, de ahogy ez látszik, nem vezetett jóra – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Középmezőnyben az államadósság
A Nemzetgazdasági Minisztérium elemzése szerint az elmúlt két évben Magyarország államadóssága csökkent, miközben az Európai Unió országaiban a mutató emelkedett, a GDP-hez viszonyított 77,7 százalékos államadósság-rátával az unió középmezőnyébe tartozik az ország.
A magyar államadósság 2012 második negyedévének végén a GDP 77,7 százalékát tette ki, az adósság 2010 első negyedévéhez képest 4,2 százalékponttal, az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva 0,2 százalékponttal és a legutóbbi negyedévhez képest is 1,3 százalékponttal csökkent. Eközben az egész unió átlagát tekintve nőtt az adósság, az említett időszakokhoz viszonyítva rendre 8,2, 3,7, valamint 1,5 százalékponttal.
