Az MNO márciusban azt írta, a főváros korábbi MSZP–SZDSZ-es vezetőinek konkrét jogi felelőssége is felmerülhet a CET-ügyben.
A CET épületében tartott sajtótájékoztatón a városvezető azt mondta, azért gondolkodnak a név megváltoztatásán, mert újra akarják gondolni a projektet, és olyan funkciókat akarnak találni az épületnek, amelyek méltók a főváros egyik legszebb Duna-parti telkén álló létesítményhez.
A CET a Central European Time (közép-európai idő) rövidítése, de az épület nem Közép-Európáról, hanem Budapestről, a Dunáról és Magyarországról szól, ennek figyelembevételével keresnek új kulturális, gasztronómiai és közösségi tartalmat – tette hozzá Bagdy Gábor.
A főpolgármester-helyettes elmondta, az elkövetkezendő egy hónapban műszakilag és kereskedelmileg is átvilágítják az épületet, illetve a projektet, így a jelenlegi építési és egyéb hibákat ki tudják javítani. Erről és a belsőépítészeti helyreállításokról a tervező holland Kas Oosterhuisszal is egyeztetni fognak – mondta.
Odébb a megnyitás
Arról, hogy mikor nyithat meg az épület az érdeklődők előtt, Bagdy Gábor azt mondta, az egy hónapos átvizsgálás után tudnak konkrét menetrendet készíteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a legelső feladatuk a közterületek átadása lesz, így az épület parkolóit használatba tudják venni az autósok, valamint a területen húzódó kerékpárutat is mihamarabb át szeretnék adni.
Bagdy Gábor kérdésre válaszolva elmondta, hogy meg akarnak állapodni a kivitelezőkkel, így azok pénzhez juthatnak, de megállapodásra törekednek a beruházó Porto Investment céggel is.
A főpolgármester-helyettes közölte: biztosan kijelenthető, hogy a korábbi szerződés szerinti 32 milliárd forint helyett a városnak mintegy tízmilliárd forintjába kerülhet az épület.
Budapest önkormányzata törekszik arra, hogy megállapodásra jusson a fővárosi CET-komplexum kivitelezőivel, és a vállalkozások pénzhez jussanak, ennek érdekében folynak a tárgyalások a WHB Építő Kft.-vel – hangsúlyozta.
Kiemelt nyomozás
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz a napokban a főváros birtokába került, CET-ként emlegetett, csaknem 9 milliárd forintos beruházásnál – értesült a Magyar Nemzet. A Demszky-korszakot érintő számvevőszéki vizsgálat tavaly összességében több tíz milliárd forintos visszaélést tárt fel az ügyben. Egyelőre nincs gyanúsított a hűtlen kezelés megalapozott gyanújával zajló nyomozásban, a fővárosi önkormányzat ismeretlen tettes ellen tett tavalyi feljelentése és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján gyűjtötték és értékelik az adatokat. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a Legfőbb Ügyészség a Demszky-korszak legnagyobb PPP-konstrukcióban indult fejlesztésénél felvetődött bűncselekmény kiemelkedő jelentősége, tárgyi súlya és a feltételezett elkövetők személyi köre miatt jelölte ki a főügyészséget a büntetőeljárás lefolytatására.
Birtokba vették az üres épületet
Július 25-én a főváros birtokba vette a Duna-parti CET épületegyüttest, miután az önkormányzat képviselői és a kivitelező konzorcium megállapodási szándékukat jegyzőkönyvben rögzítették. A Duna-parti CET komplexum kivitelezői, a WHB konzorcium tagjai korábban azért nem adták át a területet a fővárosnak, mert szerintük a Fővárosi Ítélőtábla nem őket, hanem a beruházót, a Porto Investmentet szólította fel az átadásra, az ingatlan viszont nem ennek a cégnek a birtokában van. A Fővárosi Közgyűlés június 20-i ülésén határozott arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntése nyomán Budapest birtokba veheti az épületet.
Budapest jelképe
Ismert, a Porto Investment, a CET komplexum beruházója 28,4 millió euró hitelt vett fel az MKB Banktól a 30,8 millió eurós beruházáshoz. A Porto Investment közbeszerzési pályázaton nyerte el a magántőke bevonásával megvalósuló, úgynevezett PPP (Public Private Partnership, közpénz és magántőke bevonásával) program keretében a beruházás és a 25 évre szóló üzemeltetés jogát. A terv az volt, hogy a bálnára hasonlító épületegyüttes, a CET kulturális-szórakoztató központ Budapest jelképévé váljon.
A létesítményt 2010 augusztusában kellett volna átadni, de az jelenleg is üresen, használaton kívül áll. A főváros vezetése 2011 januárjában kezdte vizsgálni a beruházással kapcsolatos szerződéseket azzal, hogy azok nem feltétlenül előnyösek a főváros számára. A fő kifogás a határidő be nem tartása volt, és a tervező kifogásolta a beruházás minőségét is.
Kötbér
A késedelem miatt a főváros lehívta a 3,9 milliós bankgarancia teljes összegét, miután a beruházó nem fizette meg a késedelmi kötbért, mert szerintük vis maior esetek hátráltatták a befejezést. Ezek után a beruházó 2011. augusztus 31-én felmondta a fővárosi önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződést.
A CET-beruházás miatt 25 millió euró (mintegy 7,5 milliárd forint) és kamatai megfizetéséért márciusban pert indított az MKB Bank a fővárosi önkormányzat ellen a Fővárosi Törvényszéknél.
