A civil világ a valódi ellenzék

Ijesztő érzés, hogy ahol tegnap még Gyurcsány, Vona meg a bohóc állt, most ott vagyok én.

Puzsér Róbert
2017. 01. 12. 9:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A két nagy politikai kurzus küzdelmét mindig is érdeklődéssel vegyes undorral követtem, abból a kényelmes helyzetből, hogy nem voltam benne érintve. Időnként felháborodtam, néha együtt dühöngtem vagy sajnálkoztam olykor ezzel, máskor azzal a szekértáborral – de a mindennapi életemre mindez nem volt hatással. Tettem a dolgomat: kritikákat és könyveket írtam, videókat forgattam, előadásokat tartottam, tévéztem, rádióztam, aztán időről időre – ha túl ellenzékinek bizonyultam – kirúgtak.

Most egy lejáratókampány központi figurája lettem: az általam fizetett adóból működő fideszes heccportál, a 888 fogott célkeresztjébe. Nem érdemi kritikával vagy bírálattal támadnak, hanem karikatúrákon és fotómontázsokon mosnak össze Csintalan Sándorral és Kálmán Olgával – hiszen mind Simicska kutyái vagyunk. Ijesztő érzés, hogy ahol tegnap még Gyurcsány, Vona meg a bohóc állt, most ott vagyok én. Nyomasztó azt látni, hogy nemcsak a politikai ellenfeleikkel foglalkoznak, hanem az olyan figurák lejáratására fordítanak pénzt és időt, amilyen én vagyok. Csak egy torzult, paranoiás tudat téveszthet ilyen léptékben arányt: nem vagyok én olyan fontos ember – még csak kavics sem vagyok a cipőjükben. Mégis támadnak, mert médiabirodalmuk lejáratókapacitása korlátlan, és mert nyilvánvalóvá akarják tenni minden közéletben szereplő értelmiségi számára, hogy aki nincs velük, az ellenük van. S akkor nincs mérlegelés, és nincs pardon – csakis rákosista megszállottság: a bolsevikok gátlástalansága.

Az én esetem jól illik a civil szervezetek rendőri vegzálásának meg az ellenséges sajtótermékek felvásárlásának és megszállásának a sorába. A hatalom átfogó és aszimmetrikus hadviselést folytat: a jól szervezett, reguláris gépezet felégeti a vélt ellenség hátországát, likvidálja potenciális vezetőit. Ez elől a totális háború elől nem lehet elvonulni.

Az internet sem biztonságos tér többé. A Facebook törölte azt a bejegyzésemet, amelyben szóvá tettem a fideszes média ellenem indított karaktergyilkossági kísérletét. Az utókornak ugyan archiváltam a cenzúrázott tartalmat a Szélsőközép portál és a Magyar Nemzet Online szerverein, a tényen ez azonban mit sem változtat: a kormánymédia döntéshozói nem tűrték az Orbán-klánt ért bírálatot, a jól szervezett fideszes trollkommandók tömegesen jelentették fel a százezer elérésnél és kétezer lájknál járó posztot, amit Zuckerberg robotcenzorai haladéktalanul el is távolítottak. A döntést a Facebook nem indokolta, csak annyit közölt, hogy legközelebb akár a teljes profilt is törölheti.

A civil szervezetek sem számíthatnak többre, mint pár tucatnyi Facebook-posztra, a baloldal fotelforradalmárainak pár ezer lájkjára, és lassú, de biztos ellehetetlenülésre. Nem lesznek érdemi tiltakozások, nem lesz polgári ellenállás – ki fog derülni, hogy a civil szféra tényleg jobban be van csatornázva a nemzetközi konferenciák világába, mint a magyar társadalomba. A hatalomnak épp azért van szüksége olyan ellenségekre, mint ők meg én, mert így garantált a siker: a civilekben találták meg a politikailag korrekt ellenségképet, míg a zsidó- és a cigánykártya vissza nem kerül a pakliba.

Ez idő alatt a végletekig impotens baloldali ellenzék mesterterve Majtényi László köztársasági elnökké jelölésében kulminál. Majtényi tudós ember, aki bizonyára szikrázó szellem, csakhogy a politikai valóságshow-ban, ahol legfőbb a kiállás, a beszédkészség és a karizma, teljesen súlytalan figura. Mintha csak azért választották volna őt, hogy továbbra se álljon egyetlen fajsúlyos közéleti szereplő se Orbán Viktorral szemben. Míg a Fidesz gátlások nélkül alkalmazza a XXI. század legkorszerűbb politikai módszereit, addig a baloldal szinte már a televíziózás előtti korszakba regresszál. Míg a Fidesz a legmarginálisabb és legkaritatívabb civil szervezeteket is a polgárháború lángjaiba borítja, addig a baloldal még abba a lehetőségbe is képtelen beleállni, amire felkészülni öt teljes éve volt.

Ami most az országgal, a civilekkel, mindannyiunkkal történik, természetesen a Fidesz bűne – ugyanakkor a baloldal felelőssége. Minden parlamenti képviselőnek fel kell állnia, akinek köze volt a Gyurcsány-korszakhoz! Ha nem tudják megvédeni a civil hátországukat, ha az ő hatalomvágyuk, korruptságuk és alkalmatlanságuk miatt idáig jutott az ország, akkor adják át a stafétát, de sürgősen! Adják át a TASZ-nak, az Átlátszónak, a Helsinki Bizottságnak, a cigányok meg a melegek jogait védő szervezeteknek, az újbalos mozgalmaknak és a szakszervezeteknek! Vezessék azok az ellenzéket, akik valóban dolgoznak, akiket a nemzeti együttműködés is az ellenzékének lát! Habony okos: pontosan tudja, honnan lehet legyőzni őt. A kapzsiságon és a féltékenységen egyszer egy évszázadban felülkerekedhetne a józan ész! Nem arra kell figyelni, amit Orbán mond, hanem arra, amit tesz. A civil világ a valódi ellenzék.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.