A kormányfő kifejtette: az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, hogy miként lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték – mondta.
Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög–török határt. Közölte: ezt nem tudták elérni, „továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét”.
Mint mondta, a hatpontos magyar javaslat legfontosabb pontja görög viszonylatban most nem valósult meg, de Törökország ügyében történt előrelépés.
Arra a kérdésre, hogy mikor döntenek a horvát határzár ügyében, a kormányfő közölte: péntek dél körül érkezik vissza Budapestre, ezt követően összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, amellyel kora délután megvitatják a helyzetet, és meghozzák a szükséges döntéseket.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy rendészeti és határőrizeti szempontból minden feltétel megvan a horvát határzárhoz, azt a minőségű határvédelmet, amelyet a szerb–magyar határon már létrehoztak, azt ezen a szakaszon is teljesíteni tudják. Sőt, annyiban előrébb is állnak, hogy az ülés előtt a visegrádi csoport kiadott egy közleményt, amelyben leírták, hogy mindegyik V4-es partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait – idézte fel.
A visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfői közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint a migrációs válság hatékony kezelése érdekében az EU-nak egységesnek kell mutatkoznia, és képesnek kell lennie arra, hogy megtegye a fontos intézkedéseket.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy az ülésen volt egy pillanat, amikor „hirtelen fölélénkült a 28 miniszterelnök”, amikor az állandó áthelyezési mechanizmusról volt szó. Az Európai Bizottság az állandó migránsszétosztási mechanizmusra vonatkozó előterjesztését – amely egy indítvány, hogy jogszabály legyen majd belőle – már megküldte a nemzeti parlamenteknek, vagyis a magyar parlament foglalkozik ezzel és tárgyalni is fogja – mondta. Közölte: a kérdés csak az volt, hogy most a zárónyilatkozatban milyen hangsúllyal utaljanak erre a bizottsági kezdeményezésre, és ami benne van a dokumentumban, az „elfogadható Magyarország számára”.
A brüsszeli EU-csúcstalálkozón elnöklő Donald Tusk az értekezlet után azt hangoztatta, olyan döntések születtek, amelyek hozzájárulnak az unió külső határainak biztosításához.
Elmondta, hogy döntés született az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató „integrált határellenőrzés” létrehozásáról. Kifejtette, hogy a közös határellenőrző testületnek joga lesz ahhoz, hogy saját hatáskörben kezdeményezze és végrehajtsa azok hazajuttatását, akik nem jogosultak menekültstátusra, valamint „proaktívabb” módon vegyen részt a határok védelmében. A tagállamok több száz fővel erősíthetik meg a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) állományát, hogy a „forró pontoknak (hot spot)” számító területeket biztosítsák. Mindezt Tusk nagyon fontos eredménynek nevezte.
Az Európai Bizottság által Törökországgal tető alá hozott megállapodás-tervezetről Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke azt mondta: két célt szolgál; egyrészt, hogy azok a menekültek, akik már Törökországban vannak, maradjanak is ott, akik viszont Törökországon keresztül indulnának Európa felé, azok ezt ne tehessék meg. Az alku értelmében az EU felgyorsítaná a vízumliberalizáció folyamatát, de Juncker világossá tette, hogy ez nem jelenti az alapvető feltételek lazítását; a bizottság jövő tavasszal értékeli majd Törökország teljesítményét.
Juncker arra is kitért, hogy 2,3 milliárd euró hiányzik abból az összegből, amelyet a tagállamok különféle formában a migrációs válság kezelésére felajánlottak, de egyelőre nem fizettek be. Tudatta, hogy a miniszteri tanács luxemburgi elnökségét arra kéri az Európai Tanács, hogy ezt a problémát a következő hetekben orvosolja.
Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozót követően megerősítette, hogy az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökország számára, ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását.
Hozzátette, hogy döntés nem született a támogatás pontos összegéről. Emlékeztetett arra, hogy Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség.
