A kongó stadionok országa leszünk

Noha a többség nem helyesli a fejlesztési programot, egy érdekkör miatt folytatódnak az építkezések

B. Molnár László

2016. május 25., szerda 10:10, frissítve: szerda 12:53

Bár feketén-fehéren kiderült, hogy a magyar lakosság többsége nem ért egyet az Orbán Viktor vezette kormány stadionépítési hullámával – a Századvég reprezentatív felmérése alapján a megkérdezettek 56 százaléka helyteleníti a beruházásokat –, természetesen folytatódnak a munkálatok. Sőt, a tervek alapján 2020-ig 32 új stadion épül mintegy 220 milliárd forintért.

A jövő évi költségvetésben a nemzeti stadionfejlesztési programon belül 12,369 milliárd forint van előirányozva, amiből a legtöbbet a szombathelyi Haladás-stadion felújítására adja majd a kormány, 5,6 milliárd forintot. A diósgyőri stadionra 3,769 milliárd, a székesfehérvári Sóstói Stadionra 1,5 milliárd, a budapesti Illovszky Stadion munkálataira 1 milliárd, míg a Bozsik Stadionra 500 millió forint van előirányozva. Április végén jelentették be a paksi stadion teljes felújítását és átépítését. A 2017 őszére befejeződő projekt a 4500 férőhelyes, fedett és nemzetközi meccsekre is alkalmas új stadion teljes költsége 1,4 milliárd forint, a helyi önkormányzat 600 milliót áldoz a beruházásra.

Még az idén átadják az MTK új, modern, 6500 néző befogadására alkalmas stadionját, amely az egyesületnek egy árva forintjába sem került, míg az állam 6,3 milliárd forintot különített el a projektre. Miközben mindenki számára világos, hogy a kék-fehérek találkozóin – talán a Fradi elleni bajnokit kivéve – sosem lesz telt ház. Sőt, maga Deutsch Tamás, az MTK Budapest klubelnöke a Bumm.hu portálnak adott videonyilatkozatában elismerte, a stadionépítések egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket. Bízik abban, hogy az új létesítményben sikerül majd az átlagnézőszámot háromezerre feltornászni. Kijelentette, ha ez nem sikerül, az az ő személyes kudarca lesz.

Stadionrekonstrukciós program 1998–2002. Tíz stadiont érintett (Újpest 800 millió Ft, Nyíregyháza és Székesfehérvár 500-500 millió Ft, Dunaújváros és Zalaegerszeg 400-400 millió Ft, Pápa 200 millió Ft). 6-7 milliárd forint volt az összköltség. Az önkormányzatok fizették a költségek 50 százalékát, és ők voltak a fenntartók.

Stadionfejlesztési program 2013–2020. Tíz év alatt 32 stadion épülne. 220 milliárd forint a tervezett összköltség (döntően közpénz). Eddig 7 stadiont adtak át, 42,11 milliárdból, amiből 40,2 milliárd Ft közpénz (Felcsút 3,5 milliárd, Debrecen 13,5, Ferencváros 19,51, Gyirmót 0,91, Szolnok 2,5, Mezőkövesd 1,25, Balmazújváros 0,64).

Persze nem elhanyagolható tény az sem, hogy a beruházások esetében menet közben alaposan meg lehet növelni a költségeket, így még több bevételhez lehet juttatni a klientúra vállalkozóit. Így lehetett jelen Mészáros Lőrinc cége, a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. az MTK – a felcsúti polgármester egy másik cége építette nagyrészt a Pancho Arénát –, a Strabag a Videoton, a felcsúti székhellyel bíró Pharos ’95 Kft. a mezőkövesdi, balmazújvárosi és a felcsúti, míg a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. a Fradi és a Szolnok stadionjának építésénél.

A szombathelyi stadion egy külön eset. A korábban tervezett 9,6 milliárd forint helyett milliárdokkal többért, 15,2 milliárd forintból épülhet meg – a kormány költségvetési tételként emelte be a különbözetet a 2017-es büdzsébe –, amiben a Swieteksky-ZÁÉV konzorcium a kivitelező. Sőt, itt a beruházás reklámozására nettó 17,5 millió forintért leszerződtették a Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft.-t, amelynek tulajdonosa nem más, mint a külügyminiszter barátja, Kuna Tibor.

Persze a fentiek ismeretében már jól tudhatja mindenki, van olyan kör, amelynek megéri a kormány stadionfejlesztési programja, aminek keretein belül 2020-ig 220 milliárd forintot költenének el 32 új stadion felépítésére. Miután közgazdászok szerint megközelítőleg 110 év múlva térülnek meg ezek a beruházások, felmerül, vajon az országnak megéri-e mindez.

17 százalékos kihasználtság

– A hazai foci színvonalának süllyedésével együtt az elmúlt öt esztendőben a hazai stadionok kihasználtsága összesen 17 százalékos volt, és a csökkenő nézőszámot nem az ultramodern, a szükségleteken bőven túlmutató beruházásokkal lehet és kell megállítani. A nemrég zárult bajnokságban átlagosan 17 ezer néző volt a lelátókon fordulónként, aminek a felét a Fradi meccsei hozták – jelentette ki lapunknak Muszbek Mihály sportközgazdász.

A szakma mindig is azt javasolta a kormánynak, hogy egy nemzeti stadiont, egy nemzetközi meccsek megrendezésére alkalmas klubstadiont építsenek – de csak ott, ahol több évtizedes focikultúrával bír az adott egyesület –, míg a többi esetben a meglévő létesítményeket újítsák fel a valós nézőszám 3-4-szeresét befogadó nézőtérrel.

– Előre megmondtuk, a stadionok minősége nem jár együtt a nézőszám emelkedésével, és sajnos igazunk lett. Még a viszonylagosan sikeres Debrecen esetében is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Ráadásul az sem jó, hogy tömegközlekedéssel alig lehet ezeket a stadionokat megközelíteni, kevés a parkolóhely körülöttük. És akkor nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak megépíteni, hanem fenntartani is kell ezeket a létesítményeket, ami jelenleg olyan 50-70 milliárd forintos költséget jelent évente – tette hozzá a szakember.

Így is akad a világon olyan, akinek tetszik a magyar stadionfejlesztési program. Nemrég hazánkban járt a kameruni labdarúgó-szövetség vezetése, megcsodálta a debreceni Nagyerdei Stadiont, a budapesti Groupama Arénát és a felcsúti Pancho Arénát. Batamak Pierre Joseph, a kameruni szövetség elnöke elárulta, mivel hazája lesz a 2019-es Afrika Kupa házigazdája, bízik abban, hogy a stadionépítésben nagy tapasztalatot szerzett Magyarország részt tud venni a kameruni stadionok és pályák kivitelezésében is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.05.25.