Amióta Dzsudzsák Balázs 2015-ben elhagyta Oroszországot, keresi a helyét a futballvilágban. Ez az értékének változásán is meglátszik: amikor a szélső középpályás 2012 januárjában az Anzhi Makhachkalától a Dinamo Moszkvához szerződött, piaci értéke még 14 millió euró volt, négy év és két csapatváltás (Bursaspor majd al-Wahda) után ez az összeg a harmadára, 4,25 millió euróra csökkent. A hanyatlás egy másik bizonyítéka, hogy a 29 éves játékos 2016. október 21-e előtt több mint háromszáz napig nem talált a hálóba aktuális klubja bajnokságában. Ahhoz, hogy megtörje a gólcsöndet, egészen az Egyesült Arab Emírségek első osztályáig kellett repülnie.
A Hollandiában, a PSV-nél töltött három éve alatt, amikor felívelőben volt a pályafutása, kevesen gondolták, hogy 2016 nyarán a nyugat-európai topligák közelében sem lesz. Az átigazolások miértjei mögött meghúzódó gondolatokat teljesen őszintén maga Dzsudzsák tisztázta még a nyári Európa-bajnokság után. Mint mondta, azért nem lett egy igazán nagy klub játékosa, mert a PSV után az orosz Anzhi Makhachkala együttesét választotta. Ez pedig visszatekintve fordulópontnak bizonyult, hiszen utána már nagyot kellett volna alkotnia ahhoz, hogy visszakerülhessen egy nívós bajnokságba. Bár azt is jelezte, fontos számára, hogy visszavonulása után hogyan él ő és a családja. Tartja is magát szavához: az al-Wahda csapatától ugyanis helyi lapinformációk szerint évi egymilliárd forintnak megfelelő összeget kap.
A nyári átigazolási huzavona meglátszott a szeptember 6-i, Feröer szigetek elleni vb-selejtezőn mutatott teljesítményén, a szeles északon ugyanis lassan és ötlettelenül futballozott. A közel-keleti pályafutása sem indult túl fényesen. Hiába fizettek érte hárommillió eurót, az első két mérkőzés után – egyiket sem játszotta végig – a harmadik meccset már a cserepadról nézte. A negyedik találkozóján azonban megszerezte első gólját, majd az al-Naszr ellen gólpasszt adott és újra betalált. Az, hogy Dzsudzsák kezd magára találni, a legutóbbi, al-Sharjah ellen is bizonyította, hiszen aktív részese volt a 7-1-es idegenbeli sikernek.
Dzs, mint Dzsudzsák
Kalandos karriert futott be a Nyírlugosról származó Dzsudzsák Balázs. Édesanyja, Kósa Ildikó ma is a helyi általános iskola pedagógusa. Ritkán áll szóba a médiával, velünk nyáron kivételt tett.
– Sokkal jobb erőben vagyok, mint egy hónapja. Igaz, nem könnyítette meg a beilleszkedést, hogy amikor már hozzászoktam volna a légkörhöz, újra utaznom kellett a válogatott miatt. Az, hogy a lehető legjobb formámban legyek, nem megy egyik napról a másikra – nyilatkozta Dzsudzsák a Magyar Nemzetnek. A válogatott csapatkapitánya elmondta, bármennyire nem top bajnokság az Egyesült Arab Emírségek első osztálya, az időjárási körülmények (magas páratartalom) miatt nem nevezhető könnyűnek, ráadásul a pontvadászat első hat-hét helyezettje biztosan megnyerné az NB I-et.
Dzsudzsák úgy látja, csapatánál a felszereltség és felkészítés is világszínvonalú. Folyamatosan tesztelik a játékosokat, és az eredmények alapján állítják össze az edzéseket. A Nyírlugoson született labdarúgó azt is elárulta, sehol nem volt annyi fizikai edzése, mint jelenlegi klubjánál. Ez azért különös, hiszen Dzsudzsák eddig az al-Wahdánál csak erősebb klubokban készült hétről hétre.
– Az emberek többsége azt gondolja, csak kikerül ide a nagy focista hatalmas összegért és kész is az élete. Sokat kell tenni azért, hogy elégedettek legyenek velem és hozzam az elvárt szintet. Húzóembernek, sztárnak igazoltak le, akinek gólt kell lőnie és gólpasszokat kell adnia. A külföldiektől várnak mindent. Januárban kezdődik a Bajnokok Ligája, így a neheze csak most jön – ecsetelte Dzsudzsák, aki azért jelezte, nem tervezi, hogy szerződésének lejárta után az al-Wahdából vonul vissza.
