Éder Tamás, a szövetség társadalmi elnöke azt mondta: kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén nem tüntetik fel a gyártót, nem szabad megvásárolni, és eleve érdemes tisztában lenni azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriájában nagyon sokféle minőségű termék található a hazai kínálatban. – A kilónként pár száz forintos gyors érlelésű főtt sonka és a két-háromezer forintnál többe kerülő parasztsonka nem ugyanaz – szögezte le a szakszövetség képviselője. Tanácsa szerint vásárláskor érdemes gondosan ellenőrizni a termék minőségmegőrzési idejét és figyelni arra, hogy kizárólag legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar termék kerüljön a kosárba.

Éder Tamás arról is beszélt, hogy a baromfiágazat növekedésének köszönhetően tavaly több mint nyolc százalékkal bővült a húságazat teljesítménye. Az ágazat kibocsátása 2018-ban meghaladta a 820 milliárd forintot, ezen belül a húsfeldolgozás, -tartósítás a 292 milliárd forintot, a hús- és baromfihús-készítmények gyártása pedig 192 milliárd forintot tett ki. Éder Tamás szerint a magyar sertéshúságazat helyzetét nagyban segítette a belföldi értékesítés 9,8 százalékos növekedése. A főként a sertéshúsra épülő húsfeldolgozás-, hústartósítás-ágazat exportja 8,6 százalékkal csökkent az afrikai sertéspestis miatt, ugyanis a betegség belföldi megjelenését követően Magyarország elveszítette exportpiacainak harmadát.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: idén is várhatóan tízmilliárd forintos nagyságrendben költenek majd sonkára az ünnepi időszakban a vevők. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy már elkezdték szezonális, a húsvéti időszak végéig tartó élelmiszer-ellenőrzésüket, amelynek során fokozott figyelmet fordítanak a húsokra és más húskészítményekre.