Környezet- és klímavédelmi szempontból is lényeges, hogy tavaly a Magyarországon megtermelt villamos energia 56 százaléka karbonmentes forrásból származott, ennek 90 százalékát a paksi atomerőmű állította elő. Idén áprilisban pedig a karbonsemleges villamosenergia-termelés aránya egyes időszakokban megközelítette a 85 százalékot, a teljes hónapban pedig 70,6 százalékos volt az arány.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb csökkentése a villamosenergia-iparban prognosztizálható az Európai Bizottság dekarbonizációs stratégiája szerint, a tagállamok energiapolitikája ehhez alkalmazkodik. Emellett az EU-s országok egységesen arra törekednek, hogy a lehető legnagyobb mértékben mérsékeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását és az egyes iparágakban olyan termelési módokra váltsanak, amelyek ezt a folyamatot pozitívan befolyásolják.

Az unió tagállamai közül Németországban van a legtöbb szél- és napenergia-kapacitás, ám az időjárásfüggő energiahordozók ingadozó termelése miatt nagyon gyakran fosszilis erőművek gondoskodnak az ellátás folyamatosságáról. Így fordulhat elő az, hogy egy megawattóra (MWh) villany megtermeléséhez Németországban 2019-ben negyven százalékkal több széndioxid-kibocsátás társult, mint hazánkban. Az EU 28 tagállamát az egy MWh áram megtermeléséhez tartozó karbonkibocsátás alapján sorba állítva tavaly Németország a nyolcadik legrosszabb helyet érte el, míg Franciaország – ahol a villamos energia csaknem hetven százalékát atomerőművekben termelik meg – Svédországgal holtversenyben a lista legelőkelőbb pozícióját foglalta el. Magyarország tizenharmadik a tagállamok között.