Az Eurostat adatai arról árulkodnak, hogy bár a járvány első hulláma az iparban kevésbé érintette a meglévő álláshelyeket, ám a szolgáltatásokban jelentősen csökkentek a betöltésre váró pozí­ciók. Ez alátámasztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a munkavállalók a márciusi és áprilisi szigorú korlátozásokat követően szinte azonnal el tudtak helyezkedni azokban az országokban, amelyekben a járvány előtt már rekordalacsony szintre esett vissza a munkanélküliség.

Magyarország – Csehország és Németország mellett – is azok közé az országok közé tartozik, ahol a munkaerőhiány a járvány előtti utolsó években már fékezte a gazdasági növekedést. Ez bizonyos területeken már kimondottan nagy feladatot hárított egyes ágazatokra: a kereskedelemben és az ipar, valamint a költségvetési szféra bizonyos területein csak a munkavállalók túlóráztatásával vagy a megrendelések visszamondásával tudták fenntartani az érintett intézmények a kereslet kielégítéséhez szükséges működést.

Hazánkban a járvány megjelenése a turizmust és a vendéglátást érintette a legsúlyosabban. Ugyanakkor a munkanélküliség és az inaktivitás nem emelkedett érdemben. Az álláspiac és a munkavállalói képviseletek már a tavaszi hónapokban arra hívták fel a figyelmet, hogy a válság első heteiben elküldött munkavállalók gyakorlatilag azonnal elhelyezkedtek más területeken.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai is erről árulkodnak: a korábban súlyos munkaerőhiánnyal küzdő kereskedelemben 2019 első hónapjaiban még közel hétezer üres helyet szerettek volna feltölteni a vállalkozások, ellenben a járvány megjelenését követő hónapokban gyakorlatilag ez a szám lefeleződött. Az idei második negyedév végére alig haladta meg a 3,7 ezret a kereskedelemben az üres állások száma úgy, hogy az ágazat a korlátozásokat követően gyakorlatilag azonnal erőre kapott, és a számok a fogyasztási oldalról is azt mutatják, a munkaerő iránti igény érdemben nem mérséklődött.

Az iparban némileg eltérő jelenséggel magyarázzák a szereplők a betöltetlen álláshelyek csökkenését. Tavaly június végén még húszezer üres állást mért a statisztikai hivatal, amely egy év alatt hétezerrel csökkent. A feldolgozóiparban ugyanakkor valóban csökkent az élőmunka iránti igény. Egyrészt a megrendelések csökkenése és az alapanyag-ellátási gondok miatt kisebb fokozatra kapcsolt a termelői szektor, másrészt a járvány megjelenését követő leállások jelentősen felgyorsították a robotizációt, digitalizációt.

A digitalizáció gyorsulása látható azokon a területeken is, amelyeket gyakorlatilag nem vagy alig érintett a járvány. Ilyen egyebek mellett a banki és biztosítási terület. A pénzintézeteknél, telekommunikációs cégeknél az ­online megoldások erősítésével párhuzamosan más területeken, például a call centerekben csökkent a létszámigény.

A közszférában érdemben nem befolyásolta a létszámot a koronavírus, a költségvetési intézményekben az elmúlt évek reformjai miatt jelentős karcsúsítás ment végbe. Érdekesség, hogy a nagy nyomás alá került egészségügyben némileg mérséklődött is a szakemberhiány, ám így is tízezer üres pozíció vár betöltésre.

Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, ahol az idei év első három hónapját követően az április és június közötti időszakban ugyan enyhén, de ismét nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. A KSH második negyedéves, napokban közzétett adatai szerint nemzetgazdasági szinten 59,7 ezer üres álláshelyet jelentettek be a foglalkoztatók, ebből 35 ezret a versenyszférában. A vállalati szférában ez húszezres létszámigény-csökkenést jelent egy év alatt. A munkaerőhiány hazánkban továbbra is az ­uniós átlag fölött alakul.