Hazánkban a mezőgazdasági végfelhasználásra értékesített növényvédő szerek mennyisége 2019-ben – a 2018. évi 12 százalékos csökkenés után – 2,8 százalékkal nőtt. Az értékesített mennyiség néhány év kivételével 2000 óta folyamatosan emelkedett, ez idő alatt csaknem két és félszeresére.

A 26 783 tonnányi értékesített növényvédő szer 33 százalékát a gyomirtó szerek tették ki 2019-ben, 19 százaléka gombaölő, 18 százaléka rovarölő, a fennmaradó közel 30 százalék pedig egyéb vegyszer volt.

Az elmúlt években a növényvédő szerek ára kisebb mértékben emelkedett, mint a mezőgazdaság többi területén beszerezhető termék ára.

A magyar gazdák és a lakosság legnagyobb arányban a glifozát tartalmú gyomirtó szereket használta a vizsgált évben, az összes növényvédő nagyjából felét tették ki ezek a vegyszerek.

A gyomirtókat követően a gomba- és baktériumölő készítmények a leggyakrabban alkalmazott szerek, majd a rovar- és atkaölők.

A csigák elleni vegyszeres védekezés nem jellemző.

A legfőbb szántóföldi növénykultúrák közül a kukoricatermesztéshez alkalmazták a legtöbb vegyszert a termelők: az 1,048 millió hektár termőterületből 954 ezer hektáron használtak valamilyen készítményt. Összességében minden növénykultúrában kilencven százalék felett volt a növényvédő szerek felhasználása.

Az adatok nem meglepők, mivel a gomba- és rovarölőknek, a baktériumok ellen védő szereknek jelenleg nincs alternatívájuk, így

a nagyüzemi termesztésben elkerülhetetlen a használatuk, ellenkező esetben jelentős lenne a terméskiesés.

Az Európai Unió 2009-es irányelve szerint a tagállamoknak a nemzeti cselekvési terv részeként olyan modellt kellett kidolgozniuk, amelynek köszönhetően követhető a mezőgazdasági és a lakossági vegyszer-értékesítés és -felhasználás.